Tóbiás: A tüntetők nagy része szocialista

Nincs miniszterelnöki ambíciója, és nem zavarja, ha párttársai egy nyilvános rendezvényen Tóbiként konferálják fel.

– A tavaly elveszített három választás után milyen alternatívát tudnak önök kínálni?
– Add vissza a jogállamot, a szabadságot, a biztonságot. Ne különböztess meg bennünket, ne legyen kirekesztés, legyen valódi társadalmi közösség. Ez az igényük a demonstrálóknak, erre kell válaszokat adni.

– Milyen válaszaik vannak?
– Ez a legnagyobb kihívás: a jelenlegi rendszerrel szemben egy demokratikus jogállamot kínálni, ahol a szabadság, a biztonság és az esély mindenkinek megadatik. Egy ilyen Magyarországot felépíteni egy ilyen romboló politika után nem megy máról holnapra. Valóban van mögöttünk egy olyan választási év, amikor három vereséget szenvedett el a Magyar Szocialista Párt. Ehhez képest feláll és győzelemre készül. Ennek a rendszernek ugyanis a bomlásból adódóan el kell buknia.

– Azt mondta, hogy 2015 az MSZP visszatérésének éve lesz. Mit értett ezen?
– A szervezeti átalakulás felgyorsításával, helyi közösségekben, helyi ellenzéki kerekasztalok kezdeményezésével becsatornázni a helyi világot a közpolitikába. Annak érdekében, hogy legyen szószólója az önkormányzatokban vagy az Országgyűlésben azoknak az ügyeknek, amelyek a helyi közösségeknek fontosak. Létrehozunk egy új intézményt, a társadalmi projektintézetet, amely megalapozza annak az új társadalmi szerződésnek a programját, amelyet 2017-ben kínálni fogunk Magyarországnak.

– Elegen vannak ahhoz, hogy mindenhol begyűjtsék a helyi problémákat? A korábban 30 ezres MSZP-s párttagság sokak szerint jelentősen apadt, a nyári rendkívüli tisztújítás óta nyilván vannak friss számok.
– A pártigazgató tartja nyilván, hogy mekkora a párttagság, én nem foglalkozom vele. Azt viszont tudom: pontosan annyian vagyunk, hogy képesek legyünk az összes választókörzetben megjelenő problémát az Országgyűlésben, így pedig a nyilvánosság előtt is felvetni.

– Változik a finanszírozás is, korábban azt mondta, hogy sokkal több jut majd a vidéki szervezetekre, mint az országos központra. A kasszakulcsok vidéken a megyei elnököknél vagy a frissen kinevezett választókerületi szervezőknél lesznek?
– Ne keressen senki semmiféle kasszakulcsot. Az a cél, hogy a helyi szervezetek támogatása az országos központ részéről nagyságrendekkel több legyen, mert helyben zajlik az építkezés.

– A pénz elosztása a megyei elnökök vagy a választókerületi szervezők feladata?
– Lassan kezdem úgy érezni, mintha az Állami Számvevőszék egyik munkatársával beszélgetnék. Az a fontos, hogy feladatfinanszírozást valósítsunk meg, hogy legyenek olyan projektek, amelyeket lehet támogatni. Azt pedig, hogy ki mekkora összeget kap, a teljesítmény határozza meg. Nem a létezését kell finanszírozni egy pártnak, hanem a tevékenységét.

– Mi lesz a Jókai utcai székházzal?
– Ha el lehet adni, akkor eladjuk, ha bérbe lehet adni, akkor bérbe adjuk. Jelen pillanatban a Jókai utcai épület az MSZP székhelye. A sajtóhírekkel ellentétben nem költözünk át a Villányi úti konferencia-központba.

– Köztudott, hogy a Jókai utcában dolgozók közül többektől megválnak. Hány embert érintett eddig az elbocsátás, és mennyi munkatársra vár még hasonló sors?
– Ez a pártigazgató feladatköre, nem a pártelnök foglalkozik azzal, hogyan működik az országos központ. Az átalakítás, amelynek az a célja, hogy az MSZP erősebb legyen, áldozatokkal jár. Ezeket a közösség és a jövő érdekében meg kell hozni. Jelenleg óriási kihívás előtt áll a szocialista párt, nem gondolhatjuk azt, hogy az ölünkbe hullik a Fidesztől elpártolt 900 ezer szavazó. Dolgozni kell a terepen, a választókerületekben. Tudnánk úgy működni, mint az utóbbi négy évben, de attól nem fejlődünk. Ezért mondtam, hogy mást és máshogyan kell csinálni.

– Kétmilliárd forintos adósságot örökölt. A leépítésekkel finanszírozható a párt?
– Az MSZP minden terhét képes finanszírozni, ez így volt eddig is, és így lesz ezután is. Az átalakításra sem ezért van szükség. Az oka az, hogy egy másik MSZP-t szeretnék felépíteni, amely jelen van a helyi közösségekben, amely aktív és cselekvőképes partner lehet mindenhol helyben.

– Ön az önkormányzati választások előtt nyílt vitába keveredett Kunhalmi Ágnes budapesti elnökkel Bokros Lajos főpolgármesteri jelöltsége kapcsán. Rendezték az ügyet?
– Nem volt konfliktus, csak mást gondoltunk. Már lezárult ez a szakasz.

– A vita ellenére elégedett Kunhalmi fővárosi elnöki munkájával?
– Az MSZP elnöke az MSZP minden tagjával partnerségi viszonyban van. A helyi vezetőket a helyi szervezetek választják, én pedig azokkal dolgozom együtt, akikre a döntésük esik. Kunhalmi Ágnes a frakció tagja, tisztességesen, becsületesen dolgozik azért, hogy Budapesten is változás legyen. Senkinek sem javaslom, hogy konfliktust próbáljon generálni az MSZP vezetői körében, mert ilyen nincs. Ha van is vitánk, azt megoldjuk.

– Az elmúlt időszakban bőven akadtak vitás kérdések, több helyi szervezet, platform, csoport is készített az elmúlt évről szóló, sokszor igen kritikus elemzést. Az V. kerületi szervezetük még azt is felvetette, hogy a párt negyedvonalbeli politikusai ülnek a parlamenti frakcióban.
– A decemberben megtartott pártértekezlettel lezártuk a múltat. Nem baj, ha az önkritika és az önreflexió is jelen van a múlt értékelésében, de fontos, hogy a párt ne ragadjon benne. Egyhangúlag döntöttünk arról, hogy az értékelés lezárultával a jövő felé kell fordulni. Ez a frakcióra is érvényes. A képviselőcsoport egyébként dolgozik, lelkes és tisztességes.

– Nem bánta meg, hogy az önkormányzati kampányból – sokak által kritizált módon – nem vette ki kellően a részét?
– Miért bántam volna meg, miközben ezt fogadta el még az előző elnökség? Nem én döntöttem erről. A voksolás legnagyobb tanulsága, hogy a helyi közösségre kell bízni a jelöltek kiválasztását. Aki helyben nem beágyazott, akit nem ismernek, azt nem lehet támogatni csak azért, mert a politikai alku ezt diktálja. Az MSZP országos elnöksége kivette a részét a kampányból, és bízott abban, hogy helyben jó döntéseket hoznak. Sajnos a májusi európai parlamenti választások következményeként egy politikai alku vonatkozott ránk. Erre mondtam, hogy ilyen többet nem lesz. A jövőben nem politikai alkuk mentén dől el, hogy ki lesz a helyi jelölt.

– Ez azt jelenti, hogy végleg szakítanak Gyurcsány Ferenccel és a többi baloldali kis párttal?
– Ez túlságosan szélsőséges megközelítés, mert az együttműködésnek mindig van értelme, én a legutóbb megtapasztalt formát utasítom el. De ez a kérdés ma nem időszerű, most mindenkinek építkeznie kell, és majd 2017-ben kell megnézni, hogy ki hová jutott el. Fontos viszont, hogy nem csak politikai pártok együttműködése fogja megváltoztatni Magyarországot, a civilekre is szükség van.

– A február 22-i veszprémi választáson egy civil jelölt, Kész Zoltán mögé álltak be egységesen. Az LMP őt nem támogatja, és tárgyalni szeretnének egy másik közös indulóról. Van még ennek realitása?
– Realitása annak van, ha az LMP is belátja, hogy helyi civilek támogatásával lebontható a kormánypárti kétharmad. Gondolom, minden pártnak volt jó jelöltje, nekünk is, ráadásul neki volt a legmagasabb a támogatottsága a pártközi felmérések szerint. Mégis, ha az ország érdeke azt kívánja, hogy egy civil jelöltet támogassunk, akkor megtesszük. Kész Zoltán lehet az első, aki megmutathatja, hogy lehet más a politika Magyarországon, és ezt a Lehet Más a Politikának is érdemes végiggondolnia. Nem kritikaként, őszinte javaslatként mondom.

– A helyiekről szól a veszprémi választás, vagy a kétharmad lebontásáról?
– Mindkettőről egyben. Az országgyűlési képviselő a helyiek felhatalmazásával az ország ügyeiről dönt. Ma az a rendszer, amely igyekezett magát bebetonozni, most mégis bomlik. Ennek a bomlásnak nagyon világos társadalmi üzenete lehet február 22-e.

– Azt mondta a pártértekezleten, hogy 2017 a kihívás és előválasztás éve lesz, amikor egy transzparens és legitim előválasztási rendszerben választják majd ki a miniszterelnök-jelöltet. Hogy tervezik ezt? Kik vennének egyáltalán részt egy előválasztáson?
– Létrejön egy munkacsoport, amelynek az a dolga, hogy kidolgozza a részleteket. A cél, hogy a társadalmat is bevonjuk egy ilyen döntésbe, hogy a miniszterelnök-jelöltnek a lehető legszélesebb társadalmi legitimitása legyen. Mi egyelőre annyit jeleztünk, hogy ez az elképzelésünk.

– Van miniszterelnök-jelölti és miniszterelnöki ambíciója?
– Nem, nekem országépítő ambícióm van, hogy ne ilyen legyen Magyarország. Nemcsak az MSZP és a baloldal átalakítását tartom fontosnak, hanem az egész országét. Ha egy ember is azt érzi majd, hogy kapott esélyt és reményt arra, hogy szabadon dönthessen a sorsáról, akkor már megérte. Abban biztos vagyok, hogy a gyermekeimnek nem ezt a Magyarországot szánom. Mondok egy példát. Húszéves a fiam, aki megkérdezte tőlem: igaz-e, hogy vasárnap bezárják az üzleteket? Az ő intim szabadságát, a saját szuverenitását korlátozza ez a törvény. Ha körbenézünk, azt látjuk, hogy tőlünk nyugatra éppen a vasárnapi nyitva tartás van napirenden. Magyarország – mint mindenhol máshol – itt is elszigetelődik. Ezek azok az ügyek, amiért változtatni kell Magyarországon. Én pedig bele fogok állni abba a feladatba, amelyet a sors nekem szán. Ellépni nem fogok, de nem az ambíció hajt.

– Nagyjából fél évvel ezelőtt választották meg az MSZP elnökévé. Végigtekintve az azóta eltelt időszakon, mit gondol, jól vezeti a szocialista pártot?
– Ezt a kérdést nem én döntöm el, erről a közösség dönt. Két év múlva, a következő tisztújító kongresszuson ki fog derülni.

– Milyen jelentőséget tulajdonít annak, hogy az MSZP országos pártértekezletén a teljes nyilvánosság előtt a helyettese nem elnök úrként vagy Tóbiás Józsefként konferálta fel, hanem egyszerűen csak Tóbiként?
– Huszonhárom éve politizálok ebben a pártban és az ifjúsági szervezetében, csak örülök, ha a személyes kapcsolatok erősebbek, mint a hierarchia vagy a státus. Van helye és ideje annak, amikor az embert a státusának megfelelően szólítják, egy pártértekezleten szerintem a személyesebb hangvétel megengedhető, sőt, megtisztelő is.

– Ezek szerint nem várja el az elnöki megszólítást a legnagyobb baloldali párt vezetőjeként egy nyilvános rendezvényen?
– Nem zavart a megszólítás.