Az év elején hivatalba lépett elnök tájékoztatása szerint a felsőoktatási államtitkársággal folyamatosan egyeztetnek a hazai doktoranduszok helyzetéről, érdekeiről. Az elmúlt év végén két javaslatcsomagot is benyújtottak, amelyek közül több témafelvetést a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiaanyagban is viszontláthattak. Szociális célkitűzéseik közül a legfontosabbak a doktori ösztöndíjak emelése és a phd- vagy dla-hallgatói időszak beszámítása a nyugdíjjogosultság megállapítása során.
Közölte, hogy Palkovics László felsőoktatási államtitkár tájékoztatása szerint mindkét kérdésben tárcaközi egyeztetések zajlanak. Reményeik szerint ezek eredményét a doktoranduszok hamarosan személyesen is megtapasztalhatják. Hozzátette: több fórumon is komolyan felmerült, a doktorképzés ösztöndíjas időszakát háromról négy évre kellene emelni, mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy a jelenlegi képzési időszak alatt nagyon kevesen tudnak fokozatot szerezni. Ezt a koncepciót a DOSZ bizonyos feltételek mellett támogatni tudja. Jelezték, hogy a képzés reformját akkor tudják elfogadni, ha a fokozatszerzés jelenlegi rendszere is változik – mutatott rá Keresztes Gábor.
Jelezte: a DOSZ kiemelt célja a hazai doktorképzés minőségének emelése, egységes doktorképzési minőségbiztosítási rendszer bevezetése. Ennek megvalósítása érdekében szervezetük egyeztetést kezdett az Országos Doktori Tanáccsal és további felsőoktatási szervezetekkel. A hazai doktorképzés nem csupán az egyetemek számára nyújt oktatói utánpótlást, hanem jelentős potenciált jelent a hazai kutatási, fejlesztési, innovációs ágazatokban. Jelentősége azonban az ország határán is messze túlmutat, hiszen tudománydiplomáciai szempontból is kiemelkedő szerepük lehet a fiatal kutatóknak. A hazai phd-képzés végső soron tehát egyfajta országmárka is, amelynek fejlesztésében jelentős potenciált látnak – fogalmazott.
A szervezet mintegy nyolcezer doktoranduszt képvisel, továbbra is aktívan részt vesz a felsőoktatási reform döntés-előkészítő folyamataiban.
