Továbbra is veszélyben vannak az idősek

Még arra is gyanakodni kell, ha váratlanul telefonál az unoka nevében valaki. Kifogyhatatlan a trükkök tárháza.

Sajnos a Kőbányán lebukott csoport nem az egyetlen az országban, amely kifejezetten az idősekre specializálta magát, elég csak az ároktői bandát megemlíteni, amely az Alföld falvait, tanyavilágát tartotta hosszú ideig rettegésben. Bár az ároktői romák brutalitása nem egyedi jelenség, az idősekre specializálódott bűnözők általában inkább cselt alkalmazva lopják meg a hajlott korúakat.

Trükkjeik tárháza kifogyhatatlan: az elkövetők nemcsak rendőrnek adják ki magukat előszeretettel azért, hogy a célszemély bizalmába férkőzzenek és otthonába jussanak, hanem akár a vízművek, a gázművek, az önkormányzat vagy akár a nyugdíjfolyósító intézet alkalmazottainak is.

Kedvelt fortélyuk még, hogy megfigyelik, van-e a nyugdíjasnak unokája, esetleg más közeli hozzátartozója, majd felhívják az idős embert az unoka nevében azzal, hogy bajba került, segítsen rajta a nagyszülő. A telefonáló hozzáteszi: egy barátja hamarosan felkeresi a nagymamát, nagypapát, akinek adja majd át a nagyszülő a küldönc által kért összeget, így megúszhatja a további bajt/büntetést.

Az efféle fortélyok azért is aggasztók, mert a népszámlálási adatok szerint ma Magyarországon minden ötödik ember időskorúnak számít, betöltötte a 60. életévét. A koros emberek életkori, fizikai, mentális sajátosságaikból adódóan, és a társadalomban betöltött szerepüknél fogva sérülékenyebbek, kiszolgáltatottabbak az átlagnál, ezáltal fokozottan veszélyeztetettek bizonyos bűncselekményekkel szemben. Egészségi állapotuk, sokszor magányos, elszigetelt életmódjuk és anyagi lehetőségeik miatt kevésbé képesek a bűncselekmények elleni védekezésre.

Az idősek sérelmére elsősorban vagyon elleni bűncselekményeket, ezen belül trükkös, besurranásos, betöréses lopásokat, zsebtolvajlást, továbbá csalást és rablást követnek el.

– A korábbi évek tapasztalataihoz képest nem beszélhetünk újabb elkövetői magatartásokról, módszerekről – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az ORFK sajtóosztálya.

A bűnesetek során ugyanakkor nagy a szerepe annak, hogy az elkövetők gyakran az időskorúak jóhiszeműségét, segítőkészségét, magányát használják ki. A szépkorúak viszonylag könnyen kötnek ismeretséget, túlzott bizalommal, segítőkészséggel fordulnak az idegenek felé, ezáltal az elkövetők nagyobb nehézség nélkül férkőzhetnek a közelükbe. Így aztán amint a rendőrség bűnelemzései rámutatnak, leggyakrabban saját otthonukban válnak áldozatokká. Ezek az emberek korábban már valamilyen módon kapcsolatba kerültek az elkövetővel, illetve az elkövetői körhöz tartozókkal, akik sokszor utazó árusként, házalóként, alkalmi munkavégzést vállalva (vagy színlelve) jelennek meg az idős emberek környezetében.

Az eltulajdonított értékre vonatkozóan a rendőrség – bűnügyi érdekből – nem adhatott tájékoztatást. A statisztikai kimutatásaikból az viszont kitűnik, hogy az időskorúak sérelmére a legtöbb lopást, rablást és emberölést a fővárosban és Pest megyében követik el, míg a legtöbb könnyű és súlyos testi sértéses eseteket Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben rögzítették.

A rendőri eljárásban regisztrált, időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények számát 2011–2013-ban országos viszonylatban az alábbi táblázatba foglalt számsorok mutatják. (A táblázatban közölt adatok tekintetében nem beszélhetünk kifejezetten helyszínre „szűkített” kategóriáról, mivel a sértett otthonában elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan a rendőrség nem folytat adatgyűjtést.)

Jól kivehető a tendencia, amely szerint 2011-hez viszonyítva a következő évben jelentősen esett országos szinten az emberölések száma, ugyanakkor emelkedett a lopásoké. Szerencsére utóbbi mutató tavalyelőtt ismét csökkent, igaz, az életellenes cselekmények száma újra nőtt. Rablás áldozatául évről évre kevesebb szép kort megélő ember esik, ugyanakkor a könnyű és súlyos testi sértéses esetek száma viszonylag állandónak mondható.

A rendőrség kiemelt hangsúlyt helyez az idősebb korosztály önvédelmi képességeinek fokozására, megelőzést célzó előadásokat, tájékoztatókat tart, felhívásokat jelentet meg, továbbá közvetíti az Áldozatsegítő Szolgálat, valamint a civil szervezetek által nyújtott szolgáltatások elérhetőségét.

A megelőzés szempontjából a legfontosabb feladat láthatóvá tenni az áldozattá válás reális kockázatát, és egyben megismertetni a korcsoporthoz tartozókat az elkerülés, a megelőzés eszközeivel, módszereivel – hangsúlyozta az ORFK.

Az idős, védtelen emberek esetében alapvető fontosságú a rendszeres segítő célzatú ellenőrzés, a közvetlen és gyors tájékoztatás. A közrendvédelmi szolgálat munkatársai ezért időközönként tájékoztatást, felvilágosítást, szükség esetén segítséget nyújtanak az idős emberek lakásán. Az ellenőrző munkába bevonják azokat a személyeket – többek között a postást, háziorvost, szociális munkást és a polgárőrség munkatársait –, akik feladatukból adódóan napi kapcsolatban állnak az idősekkel.

Ma már minden rendőrkapitányságon tevékenykedik áldozatsegítéssel foglalkozó szakember, akinek nevéről, elérhetőségéről a rendőrség épületében elhelyezett plakátok adnak tájékoztatást. Segítségével lehetőség nyílik oldott légkörben, eljárási kötöttségektől mentesen beszélgetni, tájékozódni, tanácsot kérni.