Lejárt a múlt hét végén a kilakoltatási moratórium. A végrehajtók – a jogszabály előírása szerint – most, ha kell, soron kívül intézkedhetnek az érintett ingatlanok kiürítéséről. Bizonyos esetekben ugyanakkor a tiltás tovább él, így a hiteladósok nagyobb csoportjai tavasszal nem kerülhetnek az utcára. Érdeklődésünkre a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara mellé kirendelt miniszteri biztos azt mondta: az elszámolás szabályait rögzítő múlt évi törvény szerint a korábban megakasztott végrehajtások csak azután folytatódhatnak, hogy a végrehajtó tudomást szerez az elszámolás megtörténtéről.
– A pénzintézetnek először tájékoztatnia kell a hitelfelvevőt, ezután be kell jelentenie a végrehajtónak, hogy a számszaki kimutatást elküldte az adósnak – mondta Szekér Judit. – A végrehajtók a bejelentés után, mégpedig hatvan napon belül intézkedhetnek a következő eljárási lépésről – fogalmazott a szakember, majd felidézett két lényeges momentumot. A korábban devizaalapú kölcsönt felvevő ügyfelek márciusban és áprilisban juthatnak hozzá az elszámolásról szóló banki közléshez. Szekér Judit azt jegyezte még meg, hogy az adós a pénzügyi békéltető fórum előtt vitathatja a hitelintézet számítását.
Sok más esetben azonban nemigen kerülhetik el az adósok a legrosszabbat. Felidézhető ez ügyben az elmúlt idők statisztikájának néhány eleme. Az adatsorok egyrészt megmutatják, hogy – a pénzügyi világválság kirobbanása utáni esztendőkben – évente nagyjából négy-ötszázezer végrehajtás kezdődött el. Az eljárások kisebb részében – általában évente kevesebb mint háromezer alkalommal – került sor az adósok ingatlanjának elárverezésére, miközben kilakoltatást néhány száz ügyben foganatosítottak a hivatalos személyek. Szembetűnő az is, hogy a végrehajtók elé kerülő ügyek többségénél a követelés nem éri el a százezer forintot: ilyenkor a tartozások rendszerint közüzemi elmaradás, kiegyenlítetlen telefonszáma, parkolási díj miatt halmozódnak fel.
Érdemes egy pillantást vetni a pénzbehajtási eljárások számának idei alakulására is. Ezekből az látszik, hogy 2015 első két hónapjában a hitelezők 76 ezer alkalommal kérték a tartozások behajtásához szükséges dokumentum, a fizetési meghagyás kiállítását a közjegyzőktől. A korábbi időkben ennél magasabb értéket hozott a két téli hónap: tavaly megközelítőleg kilencvenezer ügy vette kezdetét, de 2013-ban és 2012-ben is nyolcvanezer feletti adatot jegyeztek fel.
– Az eltérés lehet csupán a véletlen műve, s előfordulhat, hogy az értékek a későbbiekben kiegyenlítődnek – mondta kérdésünkre az országos közjegyzői kamara elnöke. – Abban ugyanakkor nincs változás – folytatta Tóth Ádám –, hogy az eljárások nagyjából kétharmadát a közműcégek kezdeményezték nemfizető ügyfeleikkel szemben. Más esetekben parkolási büntetések, ritkábban hitelkártya-tartozások, vissza nem fizetett áruvásárlási hitelek miatt terelte a hitelező jogi útra adósa ügyét. Az elnök szerint a pénzbehajtási statisztika átalakulásához, a fogyasztók tartozásának mérséklődéséhez leginkább két tényező vezethet el: a gazdasági folyamatok beindulása és a devizahitelek végleges megszüntetése.
