Rekordokat döntő árvizek egy helyen, vízhiány, elsivatagosodás máshol. A víz körforgásának felgyorsulása miatt ma már helyenként nem felhők, hanem „vízfolyamok” vannak felettünk, amelyből aztán özönvízszerű esők keletkeznek, így elkezdődött a tengerek vízszintemelkedése is – mutatott rá. Olyan döntések előtt állunk, amelyek meghatározhatják az elkövetkező 20-30 év fejlődési irányát, és legalább két, bennünket követő generáció esélyeit – hangsúlyozta Áder János.
Kifejtette: közös döntéseinktől és cselekedeteinktől függ, hogy elegendő tiszta víz áll-e majd utódaink rendelkezésére, és élhető lesz-e a klíma a Földön az emberiség számára. Lesz-e valódi fejlődés, meg tudjuk-e teremteni a társadalom és a természeti környezet harmóniáját, gazdasági fejlődésünk fenntarthatóságát – vetette fel a köztársasági elnök. Rámutatott arra, hogy vannak, akik már érzik ennek hatásait, és vannak, akik még csak a felkészülésnél tartanak.
Nem sci-fi, hanem közeli valóság, hogy Londont hatalmas tengeri mozgó gáttal kell védeni, és Velencét is csak ez mentheti meg – sorolta Áder János.
Emlékeztetett a 1,5 éve rendezett Budapesti Víz Világtalálkozó sikerére, amelynek üzenetei beépültek a fenntartható fejlődésről szóló New York-i tárgyalások vízről szóló eredményeibe, és az áprilisban, Dél-Koreában tartandó Víz Világtanács ülése is hasznosítani tudja a budapesti közös gondolkodás eredményeit.
Az ENSZ adatai szerint közel kétmilliárd ember még mindig fertőzött vizet kénytelen naponta fogyasztani, évente másfél millió ember hal meg hasmenéses betegségben, amelynek nagy részét a nem megfelelő minőségű víz, a szanitáció hiánya és a drámai higiéniai helyzet okozza – emelte ki az államfő.
Fel kellene ismerni, hogy a városi víz- és szennyvízgazdálkodás technológiai és szemléleti megújulást kíván, mert 19. századi infrastruktúrával és technológiával nem lehet a 21. század kihívásait megoldani.
Elérkezhetett az idő a víz- és a szennyvízpiac szabályozásának összekapcsolására is. Kérdés, hogy az állam rábízhatja-e a piacra a vízipari beruházásokat. Ezekre a problémákra kell választ adniuk a háromnapos tanácskozás résztvevőinek – jelezte. Áder János szerint a víz- és szennyvíziparban működő vállalkozásokat még szorosabb technológiai, kutatási, fejlesztési-beruházási együttműködésre kellene ösztönözni.
Kovács Károly, az Európai Vízügyi Szövetség (EWA) és a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke a kihívások közé sorolta a mennyiség és a minőség szabályozását. A vízszolgáltatás költséghatékonyságának biztosítása a szakemberek, míg a szükséges infrastruktúra és szolgáltatás fenntartása a politikusok feladata – jelentette ki.
Hozzátette: az ENSZ és a regionális szervezetek már deklarálták a szennyező vizet és a teljes költségmegtérülés elvét. Mindenki tudja, hogy minél később cselekszünk, annál magasabb az ár, amit fizetnünk kell – jelentette ki Kovács Károly.
Thomas P. Bostick altábornagy, az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének műszaki főnöke, a Szárazföldi Haderő műszaki csapatainak (USACE) parancsnoka a konferencián arról beszélt, hogy Magyarország és az Egyesült Államok között szoros partnerség van katonai és kormányzati területen egyaránt. A katonai együttműködésen belül kiemelte, hogy Magyarország ad otthont a NATO nehéz légiszállító ezrednek. A konferencia emlékeztet bennünket a vízbiztonság, a vízellátás és a vízgazdálkodás fontosságára, így készek az együttműködésre és arra, hogy tanuljanak a magyaroktól – jelezte. Az altábornagy szerint Magyarország a világ egyik vezető országa a vízügyi kihívások kezelésében.
Megjegyezte: sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi dolga van egy katonai parancsnoknak egy vízügyi konferencián. Elmondta, hogy az Egyesült Államok egyedülálló képességekkel és tapasztalattal rendelkezik a területen, jelenleg a hadsereg kezelésében van az ország vízkészletének és vízi infrastruktúrájának túlnyomó része, és jelentős szerepet vállalnak a katasztrófaelhárításban.
Az Európai Vízügyi Szövetség és a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség által rendezett budapesti vízkonferencián és vízipari kiállításon a települési vízgazdálkodás és víziközmű ágazat legfontosabb szereplői képviseltetik magukat. A nemzetközi tanácskozás kiemelt témája a szolgáltatások és az infrastruktúra pénzügyi és műszaki fenntarthatósága, a konferencia előadói között vannak az Európai Bizottság, a Világbank, a Duna Régió Stratégia képviselői mellett vizes társszervezetek, kutatók és vízipari felső vezetők.
