A közélet főszereplői kiálltak a holokauszt áldozatainak emléknapján

A magyarországi megemlékezések során a politikai élet megannyi szereplője szót emelt.

Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatában hangsúlyozta: „alaptörvényünk szellemében újfent nyilvánvalóvá tesszük: a magyar zsidók közössége mindenkor számíthat Magyarország kormányának tiszteletére, barátságára, védelmére”. Magyarország célja, hogy egy egyre bizonytalanabb, békétlenebb világban a jövőben is a biztonság és a nyugalom országa maradjon minden polgára számára – húzta alá.

A fővárosi Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott megemlékezésen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: azután, ami 1944 telén a pesti Duna-parton vagy Auschwitzban történt, magyar nyelven nincs többé ártalmatlan zsidózás, ártalmatlan cigányozás, nincs többé ártalmatlan kirekesztés. A miniszter szerint „szemernyi engedményt sem tehetünk” azok utódainak, akik hetven éve a Duna-partra hurcolták honfitársainkat, illetve azoknak, „akik ma beleköpnek a meggyilkoltak után maradt, örökre elárvult cipőkbe”. Lázár János arra szólított fel, hogy leplezzék le „a közélet álarcot viselő szereplőit”, hogy mindenki tisztában lehessen vele, kikkel áll szemben, még mielőtt rájuk bízná az ország és a saját jövőjét.

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a megemlékezésen úgy fogalmazott: az emléknap üzenet is a közömbösöknek, a gyáváknak, a társutasoknak és a tetteseknek, hogy nincs feledés, a megbocsátás pedig csak az áldozatok, a meggyötörtek joga lehet.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke kiemelte: a holokauszt idején a felvilágosultnak mondott emberiség értékei omlottak össze, ami hatmillió ember elpusztításához vezetett. Hozzátette: a tavalyi, egész éves Holokauszt70 kormányprogram okán szembesült az egész társadalom azzal a közismert ténnyel, hogy a hetven éve történteket Magyarország még nem dolgozta fel, és a „kibeszéletlenség” a kormány programjának részleges sikertelenségéhez vezetett. Politikai harcok és kiprovokált emlékezetpolitikai viták helyett „a jövőnkre, a közös jövőnkre kellene koncentrálnunk”, amiben nincs helye szélsőséges gondolkodásnak – fogalmazott.

Az emberiség történetének legtragikusabb időszakaként emlékezett a holokausztra Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban az Amerikai Egyesült Államok nagykövete. Colleen Bell úgy fogalmazott: Magyarország jelentős lépéseket tett, hogy szembenézzen történelme tragikus eseményeivel, benne a holokauszt során játszott tragikus szerepével.

Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár, a Nemzetközi Holokausztemlékezési Szövetség soros elnökségéért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta: a más népek, nemzetek, vallások iránti tisztelet és tolerancia hiánya vezet a népirtáshoz, a tolerancia kultúrája viszont csak ott verhet gyökeret, ahol nincs igény és lehetőség önkényre, elnyomásra.

A mádi zsinagógában tartott megemlékezésen a régió fejlődésében évszázadokon át jelentős szerepet játszó magyar zsidó közösség emléke előtt tisztelegtek.

Trócsányi László igazságügyi miniszter arról beszélt: a második világháború idején Magyarország megtagadta a magyar zsidóktól a magyarságot, majd az emberséget és végül az életet is azzal, hogy kiszolgáltatta őket a náci halálgépezetnek. Hozzátette, az alaptörvény védi a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija azt mondta: a zsidóság Tokaj-Hegyalján már csak emlék, de az ehhez hasonló megemlékezések rámutatnak arra, milyen fontos szerepet töltött be a vidék életében.

A megemlékezésen Ilan Mor izraeli nagykövet hangsúlyozta, soha többé nem lehet holokauszt. Úgy fogalmazott, egy független, önálló, erős Izrael szükséges ahhoz, hogy segítsen az emlékezésben és megvédje a segítségre szorulókat.

Horovitz Tamás, a Közép- és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetségének elnöke a „nyíltan náci” gondolatokat valló országgyűlési képviselők lemondatására szólította fel Vona Gábort, a Jobbik vezetőjét a budapesti Cipők a Duna-parton emlékműnél tartott megemlékezésen.

Köveket helyeztek el a holokauszt áldozataira emlékezve Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga kertjében csütörtök este a kormány és több párt képviselői, valamint nagykövetek. A megemlékezésen – amelyen Fröhlich Róbert főrabbi mondott imát – részt vett Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek is.

Az MSZP közleményében azt írta: az emléknapon a jövő iránt érzett felelősségről is beszélni kell; „nekünk, demokratáknak meg kell fogadnunk”: mindent megteszünk azért, hogy a szélsőjobboldal soha többé ne jelentsen veszélyt senkire.

A Demokratikus Koalíció elnöksége arra figyelmeztetett, nem tűrhető el az emberi méltóság legcsekélyebb sérelme és semmiféle megkülönböztetés sem, mert az szükségszerűen vezet a kirekesztéshez, és ha nem sikerül idejében útját állni, a tömegmészárláshoz.

Az Együtt azt hangsúlyozta: csakis az emlékezés, a történelmi bűnök és vétkek fel- és elismerése lehet annak biztosítéka, hogy ezeket a bűnöket nem követik el újra.

A PM azt írta, amikor azt mondják, „soha többé”, nemcsak a tragikus végkifejletre gondolnak, hanem az ahhoz vezető útra is. Hozzátették: olyan párt nyert most időközi választást, amelynek képviselői többször tagadták és gúnyolták a holokausztot.