Surján Péter a képzési szerkezet átalakítása kapcsán megjegyezte: néhány szak esetében valóban érdemes megfontolni az osztatlan képzésre való áttérést, hiszen alapszakos fizikust valóban nem keresnek a munkáltatók, legfeljebb a külföldi versenytárs egyetemek kínálnak számukra mesterképzéseket. Ezzel együtt fontosnak tartja, hogy az alapdiploma kiadására továbbra is legyen lehetőség.
Elodázhatatlan az emelt szintű érettségi bevezetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Karának dékánja szerint is. Pipek János megkeresésünkre elmondta: a Műegyetemre bejutó elsőévesek körében végzett felmérés szerint az emelt szintű matematikaérettségi 40 százalékról 80 százalék fölé viszi a teljesítési arányt a középszintű érettségivel rendelkező hallgatókhoz képest. – A magasabb követelményszint véleményem szerint nem riasztja el a diákokat, mivel a felvételire való felkészülést többnyire a „minimális erőfeszítés” motiválja, így alacsonyra helyezett léc esetén kicsit ugranak, magasabb léc esetén pedig nagyobbat. Feltéve természetesen, hogy elegendő időt biztosítunk a felkészülésükre – hangsúlyozta Pipek János.
A természettudományos szakok egyciklusúvá alakítását ugyanakkor nem tartja célszerűnek a dékán; mint mondta, a Műegyetem biztosan maradna a kétszintű, alap- és mesterképzés kombinációnál. – Egy alapszakot végzett fizikushallgató különböző műszaki mesterképzések felé is továbbléphet, sőt nemegyszer megtörténik, hogy valamely műszaki alapképzésen végzett hallgató csatlakozik a fizikus Msc-képzéshez. Nem beszélve arról, hogy már a BSc szintű felsőfokú diploma is komoly anyagi előnyt jelent például az államigazgatásban való elhelyezkedésnél – tette hozzá.
