„Hajlamosak vagyunk újra és újra a csüggedésre. Könnyen azt gondoljuk, az emberi gonoszság és tudatlanság új és új bajokat zúdít a világra, ugyanazok az elkeserítő események ismétlődnek. De nem értelmetlen körforgás az emberiség élete” – jelentette ki Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén.
Erdő Péter azt mondta: ahogyan elhengeríttetett a kő Krisztus sírboltjának ajtajából, úgy szabadulunk meg mi is a halál és a pusztulás hatalmából. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek nincsenek mindörökre bezárva az anyag korlátai közé, testük pusztulása nem zárja le „elmozdíthatatlan sziklaként” személyes életük történetét. A bazilikát megtöltő híveket a bíboros arra szólította fel: „Éljük derűsen és kirobbanó erővel, szeretettel és nagy távlatokba tekintve egész életünket. Ajándékozzuk tovább a világnak a feltámadás hitét és örömét”.
Erdő Péter kitért arra: Jézus Krisztus a saját halálát áldozatnak tekintette. „Az ő pászkája is átmenet a halálból az életbe, az emberi élet korlátai és nyomorúságai közül az örök boldogságba. Minket is örök életre és boldogságra hív. Megváltó áldozatának erejéből a bűn rabságából Isten fiainak szabadságára vezet bennünket” – mondta.
Húsvét nem folytatás, hanem változás: valami újnak, soha el nem gondoltnak a kezdete – mondta Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap a fővárosi budahegyvidéki református templomban.
Bogárdi Szabó István húsvétvasárnapi igehirdetésében húsvét történetét felelevenítve szólt arról, hogy az asszonyok még végtisztességet adni mennek a sírkertbe, de már az új élet diadalhírével jönnek el onnan. Jézus üres sírja az új hírnek, az örömhírnek, a dicsőségnek az első szószéke – mondta. Szavai szerint az angyalok kérdésében, hogy „miért keresitek a holtak között az élőt”, benne van már az örök élet reménye. „A feltámadással abszolút új kezdődik: a bosszú, a számonkérés, a ritualizálás, az áldozatok hosszú története helyett elkezdődik a kegyelemnek és a szeretetnek a története” – hangsúlyozta a püspök.
Bogárdi Szabó István szólt arról is, hogy ma is átélik az emberek, hogy a rombolásnak és a halálnak az erői időről-időre nekifeszülnek az életnek, és „elnyeléssel fenyegetik azt”. „Az ember a saját önistenítő vállalkozásának az áldozata lesz, újra meg újra, és mennél inkább sikeres ebben a vállalkozásában Isten nélkül, Isten igazsága nélkül, Isten jó élet rendje nélkül, annál nagyobb és annál több az áldozat” – fogalmazott a püspök.
Megdöbbentőnek nevezte, hogy internetes közösségi oldalon közzétett képek egyikén húsvéti táncmulatságra hívnak valahol Nyugat-Európában, egy másik képen pedig a kenyai egyetemen ártatlanul, hitük miatt legyilkolt keresztény hallgatók láthatók. „Ilyen világban élünk, ezt tudja az ember” – tette hozzá. Mint mondta, a legelesettebb állapotunkban, a „zsákutca” végén lehet azt kiáltani: „Eltévedtem, elvesztem. Keress meg, hogy éljek!” Húsvétkor arról teszünk bizonyságot, hogy Isten megkereste és megtalálta Jézust, „megtalálta és feltámasztotta” – mondta Bogárdi Szabó István, hozzátéve: a feltámadott azt mondja magáról, azért jött, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett, üdvözítsen és megtartson bennünket.
A református egyházfő azt is hangoztatta: a feltámadás ünnepén azt hirdetik, hogy az eredendő bűnt megelőzi és felülmúlja az „eredendő igen”. Isten – mint folytatta – előbb mondott igent, mint nemet az emberre. Az ősi nemet megelőzi az örök igen. Kijelentette: Jézus, az élő „keres minket”.
A húsvétvasárnapi istentisztelet úrvacsoraosztással fejeződött be.
Húsvét örömhíre arról szól, hogy Isten úgy döntött, lehetséges a lehetetlen – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartott istentiszteleten.
Az evangélikus püspök úgy fogalmazott: bár kétezer évvel ezelőtt nem tartottak politikai vitanapot a jeruzsálemi parlamentben, sőt népszavazást sem írtak ki arról, hogy lehet-e vasárnap nyitva egy sziklasír, a világ, a természet rendje az, hogy nem lehet.
Nincs átjárás az élet és a halál között, ez a természet rendje – hangsúlyozta Gáncs Péter, hozzátéve, hogy ami húsvét hajnalán történik, mégsem természetellenes, hanem természetfeletti.
