Bogárdi Szabó István szólt arról is, hogy ma is átélik az emberek, hogy a rombolásnak és a halálnak az erői időről-időre nekifeszülnek az életnek, és „elnyeléssel fenyegetik azt”. „Az ember a saját önistenítő vállalkozásának az áldozata lesz, újra meg újra, és mennél inkább sikeres ebben a vállalkozásában Isten nélkül, Isten igazsága nélkül, Isten jó élet rendje nélkül, annál nagyobb és annál több az áldozat” – fogalmazott a püspök.
Megdöbbentőnek nevezte, hogy internetes közösségi oldalon közzétett képek egyikén húsvéti táncmulatságra hívnak valahol Nyugat-Európában, egy másik képen pedig a kenyai egyetemen ártatlanul, hitük miatt legyilkolt keresztény hallgatók láthatók. „Ilyen világban élünk, ezt tudja az ember” – tette hozzá. Mint mondta, a legelesettebb állapotunkban, a „zsákutca” végén lehet azt kiáltani: „Eltévedtem, elvesztem. Keress meg, hogy éljek!” Húsvétkor arról teszünk bizonyságot, hogy Isten megkereste és megtalálta Jézust, „megtalálta és feltámasztotta” – mondta Bogárdi Szabó István, hozzátéve: a feltámadott azt mondja magáról, azért jött, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett, üdvözítsen és megtartson bennünket.
A református egyházfő azt is hangoztatta: a feltámadás ünnepén azt hirdetik, hogy az eredendő bűnt megelőzi és felülmúlja az „eredendő igen”. Isten – mint folytatta – előbb mondott igent, mint nemet az emberre. Az ősi nemet megelőzi az örök igen. Kijelentette: Jézus, az élő „keres minket”.
A húsvétvasárnapi istentisztelet úrvacsoraosztással fejeződött be.
Húsvét örömhíre arról szól, hogy Isten úgy döntött, lehetséges a lehetetlen – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartott istentiszteleten.
Az evangélikus püspök úgy fogalmazott: bár kétezer évvel ezelőtt nem tartottak politikai vitanapot a jeruzsálemi parlamentben, sőt népszavazást sem írtak ki arról, hogy lehet-e vasárnap nyitva egy sziklasír, a világ, a természet rendje az, hogy nem lehet.
