Emlékeztettek rá, hogy Magyarország terrorfenyegetettségének besorolása egy négyfokozatú skála segítségével történik. Ezen az „A” a legalacsonyabb, a „D” a legmagasabb szint. Pintér Sándor belügyminiszter legutóbb 2015. január 17-én rendelte el a „B” készenléti fokozat részleges bevezetését. Ezzel egyúttal többek közt belső erőátcsoportosítást hajtottak végre a tárca irányítása alá tartozó titkosszolgálatoknál, valamint a Terrorelhárítási Központnál (TEK), megerősítették például a megelőzéshez szükséges felderítő tevékenységüket.
Ismeretes, a parlament múlt kedden határozatot hozott arról, hogy Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképzőközpontba. A nemmel szavazó ellenzéki pártok többek közt azzal indokolták döntésüket, nem látják biztosítva, hogy a magyar hatóságok fel lennének készülve a katonai részvételünk nyomán esetleg megnövekedő terrorfenyegetettség elhárítására. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint azonban nem kell azzal számolni, hogy jelentősen nő a belföldi terrorveszély.
Egyrészt azért, mert Magyarország „nem tartozik a frontvonalhoz”, másrészt mert a hazai mozlim közösség nem jelent potenciális veszélyt kis létszáma és társadalmi beágyazottsága miatt. Mint a szakértő lapunknak kifejtette, a mozlimok aránya a társadalmon belül 0,3 százalék, ráadásul többségükben olyan állampolgárok, akik Magyarországon szerezték meg felsőfokú végzettségüket, alapítottak családot és a közép-felső réteghez tartoznak.
Mint rámutatott, ez jelentős különbség például Franciaországhoz képest, ahol a társadalmon belüli arányuk a magyar adatok huszonötszöröse, 74 százalékuk pedig a nyomorszint alatt él. A terrortámadásokat az elmúlt években soha nem frissen érkezett bevándorlók, hanem az adott országban letelepedett családok második, harmadik generációjának tagjai követték el. Ez pedig a szakértő szerint összefügg azzal, hogy nem érvénysül esetükben az adott országban az egyenjogúság az oktatás, a munka- és a lakásszerzés terén.