Nem nőtt a terrorfenyegetettség

A magyar hatóságok már megerősítették a megelőzéshez szükséges felderítést.

Győr Ágnes
2015. 04. 20. 2:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Emlékeztettek rá, hogy Magyarország terrorfenyegetettségének besorolása egy négyfokozatú skála segítségével történik. Ezen az „A” a legalacsonyabb, a „D” a legmagasabb szint. Pintér Sándor belügyminiszter legutóbb 2015. január 17-én rendelte el a „B” készenléti fokozat részleges bevezetését. Ezzel egyúttal többek közt belső erőátcsoportosítást hajtottak végre a tárca irányítása alá tartozó titkosszolgálatoknál, valamint a Terrorelhárítási Központnál (TEK), megerősítették például a megelőzéshez szükséges felderítő tevékenységüket.

Ismeretes, a parlament múlt kedden határozatot hozott arról, hogy Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképzőközpontba. A nemmel szavazó ellenzéki pártok többek közt azzal indokolták döntésüket, nem látják biztosítva, hogy a magyar hatóságok fel lennének készülve a katonai részvételünk nyomán esetleg megnövekedő terrorfenyegetettség elhárítására. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint azonban nem kell azzal számolni, hogy jelentősen nő a belföldi terrorveszély.

Egyrészt azért, mert Magyarország „nem tartozik a frontvonalhoz”, másrészt mert a hazai mozlim közösség nem jelent potenciális veszélyt kis létszáma és társadalmi beágyazottsága miatt. Mint a szakértő lapunknak kifejtette, a mozlimok aránya a társadalmon belül 0,3 százalék, ráadásul többségükben olyan állampolgárok, akik Magyarországon szerezték meg felsőfokú végzettségüket, alapítottak családot és a közép-felső réteghez tartoznak.

Mint rámutatott, ez jelentős különbség például Franciaországhoz képest, ahol a társadalmon belüli arányuk a magyar adatok huszonötszöröse, 74 százalékuk pedig a nyomorszint alatt él. A terrortámadásokat az elmúlt években soha nem frissen érkezett bevándorlók, hanem az adott országban letelepedett családok második, harmadik generációjának tagjai követték el. Ez pedig a szakértő szerint összefügg azzal, hogy nem érvénysül esetükben az adott országban az egyenjogúság az oktatás, a munka- és a lakásszerzés terén.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.