A Magyar Hullám Kulturális és Közéleti Társaság szervezte rendezvényen Németh amellett foglalt állást, hogy az orosz–ukrán háború ismét a figyelem középpontjába helyezte a térséget, a válságot pedig nagyon súlyos közép-európai kihívásnak nevezte.
A politikus úgy vélte, hogy Ukrajna számára egyedül a közép-európai integráció jelenthet lehetőséget a kilábalásra ebből a válságból.
„Ha a közép-európai gondolat nem tud megküzdeni ezzel a problémával, akkor baj van” – magyarázta Németh Zsolt a régiós közös álláspont fontosságát hangsúlyozva. A külügyi bizottság elnöke arra is rámutatott, Magyarországnak azt kellene elmagyaráznia a másként gondolkodó államoknak, hogy adott esetben éppen az oroszokkal való együttműködés révén tudja kivédeni az orosz behatolási, befolyásolási, érdekérvényesítési törekvéseket.
Németh Zsolt kifejtette, hogy a Moszkvával való együttműködés mellett határozottan le kell fektetni a határokat, „vörös vonalakat”, az orosz behatolással, agresszióval szemben, s ki kell állni Ukrajna területi egysége, szuverenitása és függetlensége mellett.
A beszélgetés fókuszában az Egyesült Államok Európa-politikája és a magyar–amerikai viszony állt, amelyet Németh Zsolt egy nagyon rossz, megromlott házassághoz hasonlított. A fideszes politikus ugyanakkor reményének adott hangot, hogy a mélyponton sikerült túllendülni, és a kapcsolatok egy-két hónapja mintha ismét javulni kezdtek volna.
„Nem Amerika korlátozza a magyar külpolitikát, a szuverenitást. Ha valami korlátozza, akkor az a feszültség, ami megterheli a viszonyt” – húzta alá Németh Zsolt, aki szerint nincs választási lehetőség, ezt a „válságban lévő házasságot” meg kell próbálni sikeresen kezelni.
A külügyi bizottság fideszes elnöke, korábbi külügyi államtitkár szerint éles választóvonal húzható a Magyarország körül 2010 és 2014, valamint a tavalyi év óta kialakult viták között is. Míg Németh szerint korábban a viták a jogállamiság kérdése körül alakultak ki, addig tavaly óta a viták Magyarország orientációja körül bontakoztak ki, ezek nagy része viszont szerinte félreértéseken alapul.
Németh Zsolt szerint ezek tisztázása már a tavaly szeptemberi NATO-csúcs idején megkezdődött, ahol Magyarország ígéretet arra, hogy a következő években megkettőzi védelmi kiadásait, majd részt vett a Baltikum légterének ellenőrzésében. Ebből a szempontból a politikus nagyon fontos és jól időzített döntésnek nevezte, hogy Magyarország csatlakozik az Iszlám Állam elleni katonai koalícióhoz.
Németh Zsolt arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha ezt a biztonságpolitikai szempontok miatt kialakult orientációs vitát sikerül rendezni, akkor a jogállamiság témájában megfogalmazott bírálatok is csillapodni fognak.
A beszélgetésen Magyarics Tamás, Magyarország írországi nagykövete az amerikai külpolitika szakértőjeként vett részt, s arra mutatott rá, hogy bár ez nem hivatalos álláspont, de Amerika ambivalensen áll Európához, mert egyrészt együttműködésre törekszik, ugyanakkor el akarja kerülni, hogy Európa a versenytársává válhasson.
A professzor egyetértett azzal, hogy a magyar–amerikai konfliktus részben félreértésekből fakad, mert mint mondta, egyik fél sem látja mindig pontosan, hogy mi történik a másik országban. Az egyetemi tanár rámutatott, hogy a Fidesz–KDNP ideológiája egyik nagy amerikai párt irányvonalába sem illeszthető bele; a demokraták számára túl nemzeti és nem elég liberális, és bár az „értékkonzervatívok” tudnának azonosulni vele, a gazdasági konzervatívok számára túl etatista.
Magyarics kitért arra is, hogy az amerikai politika a kormány több kezdeményezését egyszerűen nem tudja értelmezni, a nemzetpolitika és a kisebbségi jogok hangoztatása a térségben például a stabilitás és a biztonság szempontjából szólaltat meg vészcsengőket az Atlanti-óceán túlpartján.
Ukrajna esetében Magyarics Tamás arra az álláspontra helyezkedett, hogy Oroszország célja nem a további területi terjeszkedés, hanem egy olyan helyzet fenntartása, amelyben Ukrajna félig-meddig konfliktusban van, s amely elriasztja Európát attól, hogy a „zsebébe nyúljon” és magához karolja Kijevet.
Az amerikai külpolitika szakértője azt is világossá tette, hogy szerinte a jövőben is az Egyesült Államok marad a világ meghatározó hatalma, mert Oroszország „egydimenziós” hatalom, Kína fejlődése pedig lassulni fog.
