Németh Zsolt szerint ezek tisztázása már a tavaly szeptemberi NATO-csúcs idején megkezdődött, ahol Magyarország ígéretet arra, hogy a következő években megkettőzi védelmi kiadásait, majd részt vett a Baltikum légterének ellenőrzésében. Ebből a szempontból a politikus nagyon fontos és jól időzített döntésnek nevezte, hogy Magyarország csatlakozik az Iszlám Állam elleni katonai koalícióhoz.
Németh Zsolt arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha ezt a biztonságpolitikai szempontok miatt kialakult orientációs vitát sikerül rendezni, akkor a jogállamiság témájában megfogalmazott bírálatok is csillapodni fognak.
A beszélgetésen Magyarics Tamás, Magyarország írországi nagykövete az amerikai külpolitika szakértőjeként vett részt, s arra mutatott rá, hogy bár ez nem hivatalos álláspont, de Amerika ambivalensen áll Európához, mert egyrészt együttműködésre törekszik, ugyanakkor el akarja kerülni, hogy Európa a versenytársává válhasson.
A professzor egyetértett azzal, hogy a magyar–amerikai konfliktus részben félreértésekből fakad, mert mint mondta, egyik fél sem látja mindig pontosan, hogy mi történik a másik országban. Az egyetemi tanár rámutatott, hogy a Fidesz–KDNP ideológiája egyik nagy amerikai párt irányvonalába sem illeszthető bele; a demokraták számára túl nemzeti és nem elég liberális, és bár az „értékkonzervatívok” tudnának azonosulni vele, a gazdasági konzervatívok számára túl etatista.
Magyarics kitért arra is, hogy az amerikai politika a kormány több kezdeményezését egyszerűen nem tudja értelmezni, a nemzetpolitika és a kisebbségi jogok hangoztatása a térségben például a stabilitás és a biztonság szempontjából szólaltat meg vészcsengőket az Atlanti-óceán túlpartján.
Ukrajna esetében Magyarics Tamás arra az álláspontra helyezkedett, hogy Oroszország célja nem a további területi terjeszkedés, hanem egy olyan helyzet fenntartása, amelyben Ukrajna félig-meddig konfliktusban van, s amely elriasztja Európát attól, hogy a „zsebébe nyúljon” és magához karolja Kijevet.
