Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője azt vetette fel, hogy a 2016-ra tervezett, 120 milliárd forintot kitevő szja-csökkentés helyett a kormány fontolja meg bizonyos termékkörök áfájának csökkentését – a sertéshúson túl –, az ugyanis jobban segítené a kis keresetűek boldogulását. Példaként említette a baromfihúst, a tejet és a zöldség-gyümölcsöt. Az áfacsökkentés nagy segítség lenne a feketekereskedelem ellen is – tette hozzá.
Orbán Viktor erre azt felelte: a kormány be fogja terjeszteni a költségvetést, és lesz mód ezeknek a kérdéseknek a megvitatására. A szocialistáknak azt mondta, „hátrább az agarakkal”, most ugyanis olyan áfát akarnak csökkenteni, amelyet ők emeltek az égbe. A kormányfő szavai szerint az MSZP-sek „áfamagatartása” kétszínű, hipokrita, álságos, arcpirító.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik politikusa arról beszélt az Orbán Viktorhoz intézett kérdésében, hogy a 27 százalékos áfa a feketegazdaság motorja, és a legszegényebb rétegeket is sújtja. Az ellenzéki politikus a miniszterelnök figyelmébe ajánlotta pártja áfajavaslatát, amely alapján 5 százalékos lenne a forgalmi adó az alapvető élelmiszereknél és a gyermeknevelést segítő cikkeknél egyaránt. Orbán Viktor válaszában kifejtette: a kormány felfogása, hogy ne a munkát, hanem a fogyasztást adóztassa.
Jelenleg a legnagyobb veszély a munkanélküliség, amely 2010-ben 12 százalék körül volt, most mintegy 7 százalékos, s a kormány a ciklus végére teljes foglalkoztatást szeretne elérni, azaz 3 százalék közelébe vagy az alá szeretné vinni az állástalanok arányát. Ehhez az kell, hogy ne adóztassák a munkát, az embereket győzzék meg, van értelme dolgozni – mondta. Hangsúlyozta: ha a jobbikos képviselő benyújtja javaslatát az adótörvényekhez, alaposan tanulmányozni fogják, de az szja-csökkentéstől nem kívánnak eltérni. A kormányfő a Jobbik javaslatát úgy értékelte: valójában növelni akarják a személyi jövedelemadót.
Jelezte továbbá, hogy a gyermekes családok támogatása rendkívül fontos, ezért a két gyermeket nevelőknél az adókedvezmény 20-25 százalékkal nő majd minden évben, így 2018-19-re jelentősen megemelkedik.
Egy másik jobbikos képviselő, Gyöngyösi Márton arról faggatta a miniszterelnököt, hogy miért küld Magyarország katonákat Irakba, az Iszlám Állam elleni harcba. Orbán Viktor azt felelte: a parlament lefolytatta erről a vitát, a képviselők hetven százaléka igennel szavazott a misszióra, a kormány pedig egyetért a döntéssel.
A szintén jobbikos Lukács László György arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy – mint fogalmazott – halasztást nem tűrő körülmények alakultak ki az egészségügyben, amelyek az ápolókat sújtják. A politikus pocséknak nevezte a munkakörülményeket, munkabérkrízisről beszélt, jelezte, hogy nőtt a pályaelhagyók száma, és az utánpótlás hiányosságát is megemlítette.
Orbán Viktor úgy reagált: 2012-ben bérfejlesztés indult az ágazatban, ez 2013-ban folytatódott, és azóta is minden évben 53,4 milliárd forint forrásban részesülnek az egészségügyi intézmények, hogy emelhessék a béreket, amelyek azonban még így is alacsonyak. A 2012–13-as béremeléssel 75 ezer egészségügyi szakdolgozó alapilletménye emelkedett, a diplomás dolgozók béremelése meghaladta a bruttó 41 ezer forintot – közölte. Az egészségügyi szakdolgozók havi átlagkeresete 2011 és 2013 között mintegy negyedével nőtt – tette hozzá, majd jelezte, hogy idén megindították a háziorvosok helyzetének rendezését is. „Továbbra is elkötelezett vagyunk a fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozók jövedelmének növelése érdekében” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az LMP-s Szél Bernadett arról kérdezte a kormányfőt, hogy meddig kívánja még hivatalában tartani Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert. A politikus kifogásolta, hogy a tárcavezető nem fogadta őt a minisztériumban, emellett felrótta neki például azt, hogy a földművelésügyi tárca „410 milliót kaszinózott el” a Hungária Értékpapír Zrt.-nél. Orbán Viktor minderre úgy felelt: „Annyit megértettem, hogy Fazekas miniszter úr kerüli önt, ezt ön sérelmezi, sőt neheztel rá, de ez nem ok arra, hogy leváltsam.”
