Quaestor: elrendelték a felszámolást

A cég könyvvizsgálója visszamenőleges hatállyal lemondott tisztségéről.

Tegnap megkezdte munkáját a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál történt visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedéseket vizsgáló albizottság. Az első ülésen halaszthatatlan elfoglaltsága miatt személyesen nem tudott megjelenni a testület előtt Farkas István, aki 2004 és 2009 között volt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke. Ugyanakkor a Szűcs Lajos (Fidesz) elnöknek címzett levelét felolvasták az ülésen. Ebben Farkas István hangsúlyozza, hogy a felügyelettől való távozása óta hat év telt el, az albizottság pedig olyan, 6–11 éves eseményekre kérdez rá, amelyekre vonatkozóan ő maga is csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján bárki által elérhető többtucatnyi határozat felsorolásával válaszolhatna. Hozzátette, ha az érintett szolgáltatók vizsgálatáról megismerhetővé válnak a részletes MNB-jegyzőkönyvek, készséggel áll az albizottság rendelkezésére. A testület Farkas Ádámot is meghívta az ülésre, aki 2009–2010-ben volt a PSZÁF elnöke, de ő sem tudott megjelenni, mert az Európai Bankfelügyeleti Hatóság képviseletében Rigában tartózkodik.

Szűcs Lajos azt javasolta, mindkét korábbi PSZÁF-vezetőnek írjanak levelet, hogy pontosabb tájékoztatást kaphassanak például arról, miként határozták meg a szervezeti felépítést, hogyan irányították a szakmai munkát, és hogyan alakították ki az ellenőrzési módszertant. Azt is indítványozta, hogy az MNB-től is kérjenek tájékoztatást például arról, hogy az elmúlt időszakban hányszor vizsgálták meg az érintett cégeket, milyen vizsgálati módszereket alkalmaztak, hogyan győződtek meg a vizsgálat során az adatok valóságtartalmáról. Szűcs Lajos elmondta: a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól is be kell kérni a vizsgálati jegyzőkönyveket.

Az ülésen az ellenzéki képviselők részletesen kifejtették, hogy szerintük mit kellene vizsgálnia az albizottságnak. Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője hangsúlyozta: a kormányzati szándék nyilvánvalóan az, hogy minél egyszerűbben, minél rövidebb ideig működhessen az albizottság. Mint mondta, kezdeményezik, hogy a központi költségvetéshez tartozó szervek, illetve az önkormányzatok esetében vizsgálják meg, milyen pénzkezelési és könyvviteli szabályozásuk volt. Az LMP-s Schmuck Erzsébet kiemelte: szeretnék megvizsgálni, hogy 1997 és 2015 között, kormánytól függetlenül a kabinet mely intézkedései vezettek a brókerbotrányokhoz, hol hibázott a felügyelet, miért nem tette elég hatékonyan a dolgát.

Szelényi Zsuzsanna független képviselő azt mondta: a „fideszes brókerbotrány” ügyében bármilyen vizsgálóbizottságnak csak akkor van értelme, ha az a jelenlegi kormány felelősségét vizsgálja, és Orbán Viktort „becitálja" a vizsgálóbizottság elé. Hozzáfűzte: a kormányzati szereplők felelősségét kell vizsgálni, és az összefonódásokat azzal a pénzvilággal, amely ezek mögött a beomlott brókercégek mögött volt. A szocialista Szakács László is azt hangoztatta, hogy megkerülhetetlen a Fidesz-kormány felelőssége a brókerbotrányokban, az albizottságot azért hozta létre a kormánypárt, hogy erről megpróbálja elterelni a figyelmet.