A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága április 22-én, szerdán elrendelte a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolását – értesült a Magyar Nemzet. A végzéssel egy lépéssel közelebb kerülnek a kötvényesek a kárpótláshoz, ugyanis csak a cég felszámolását követően jöhet szóba a kártalanítás. A bírósági iratok szerint Piller Zsuzsát jelölték ki a társaság felszámolására. A felszámolót – aki tegnap kezdhette meg a munkáját – telefonon értük el, azonban nem tudott válaszolni kérdéseinkre, mint mondta, nincs felhatalmazva arra, hogy nyilatkozzon az ügyben, viszont jelezte, ha lehetségessé válik, válaszolni fog.
A cégbírósági dokumentumokból kiderül az is, hogy a Quaestort több végrehajtási eljárás is terheli. Április elején a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatósága kezdeményezett eljárást a céggel szemben. A múlt héten pedig egy magánszemély – vélhetően egy kötvényes – is végrehajtást indított a Quaestor ellen. Az iratok szerint érkeznek a hitelezői igények is. Április közepén egy magánszemély csaknem 14 millió forintos igényt jelentett be a bíróságon, illetve egy másik személy is jelentkezett, akinek másfél millió forintja ragadt bent a Quaestorban.
A legérdekesebb fejlemény, hogy a befektetési társaság könyveit évek óta hitelesítő könyvvizsgáló, Rocskai János a Pénzmentő Kft. vezetőjeként visszamenőleges hatállyal lemondott tisztségéről. A bíróságra április 8-án beérkezett nyilatkozata szerint a lemondása 2014. május 8-ra visszamenőleges hatályú, s – mint írta – egyúttal visszavonta a szintén ezen a napon tett nyilatkozatát is. Utóbbi azért érdekes, mert tavaly május 8-án Rocskai János a Pénzmentő képviseletében aláírt egy olyan dokumentumot, amely szerint a Quaestor 2013. évi üzleti jelentése összhangban van a társaság 2013-as pénzügyi beszámolójának adataival. Rocskai János felelőssége korábban is felvetődött a Quaestor-ügyben. Az Index írt arról, hogy rendkívüli vizsgálat indul a könyvvizsgáló cége ellen. Mint írták, cégére már tavaly felfigyelt a felügyelő hatóság, és eljárást is kezdeményezett, de felfüggeszteni nem tudta. A portál szerint ez azért nem sikerült, mert Rocskaiék kétszer is megtámadták a bíróságon a közfelügyeleti hatóság döntését, csakhogy időközben bedőlt a Quaestor, amely a gyanú szerint 150 milliárd forint értékben bocsátott ki fiktív kötvényeket. A Pénzmentő tulajdonosa a rendszerváltás előtt államtitkár is volt, valamint a korábbi adóhivatalban, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban is dolgozott.
Tegnap megkezdte munkáját a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál történt visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedéseket vizsgáló albizottság. Az első ülésen halaszthatatlan elfoglaltsága miatt személyesen nem tudott megjelenni a testület előtt Farkas István, aki 2004 és 2009 között volt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke. Ugyanakkor a Szűcs Lajos (Fidesz) elnöknek címzett levelét felolvasták az ülésen. Ebben Farkas István hangsúlyozza, hogy a felügyelettől való távozása óta hat év telt el, az albizottság pedig olyan, 6–11 éves eseményekre kérdez rá, amelyekre vonatkozóan ő maga is csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján bárki által elérhető többtucatnyi határozat felsorolásával válaszolhatna. Hozzátette, ha az érintett szolgáltatók vizsgálatáról megismerhetővé válnak a részletes MNB-jegyzőkönyvek, készséggel áll az albizottság rendelkezésére. A testület Farkas Ádámot is meghívta az ülésre, aki 2009–2010-ben volt a PSZÁF elnöke, de ő sem tudott megjelenni, mert az Európai Bankfelügyeleti Hatóság képviseletében Rigában tartózkodik.
Szűcs Lajos azt javasolta, mindkét korábbi PSZÁF-vezetőnek írjanak levelet, hogy pontosabb tájékoztatást kaphassanak például arról, miként határozták meg a szervezeti felépítést, hogyan irányították a szakmai munkát, és hogyan alakították ki az ellenőrzési módszertant. Azt is indítványozta, hogy az MNB-től is kérjenek tájékoztatást például arról, hogy az elmúlt időszakban hányszor vizsgálták meg az érintett cégeket, milyen vizsgálati módszereket alkalmaztak, hogyan győződtek meg a vizsgálat során az adatok valóságtartalmáról. Szűcs Lajos elmondta: a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól is be kell kérni a vizsgálati jegyzőkönyveket.
Az ülésen az ellenzéki képviselők részletesen kifejtették, hogy szerintük mit kellene vizsgálnia az albizottságnak. Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője hangsúlyozta: a kormányzati szándék nyilvánvalóan az, hogy minél egyszerűbben, minél rövidebb ideig működhessen az albizottság. Mint mondta, kezdeményezik, hogy a központi költségvetéshez tartozó szervek, illetve az önkormányzatok esetében vizsgálják meg, milyen pénzkezelési és könyvviteli szabályozásuk volt. Az LMP-s Schmuck Erzsébet kiemelte: szeretnék megvizsgálni, hogy 1997 és 2015 között, kormánytól függetlenül a kabinet mely intézkedései vezettek a brókerbotrányokhoz, hol hibázott a felügyelet, miért nem tette elég hatékonyan a dolgát.
Szelényi Zsuzsanna független képviselő azt mondta: a „fideszes brókerbotrány” ügyében bármilyen vizsgálóbizottságnak csak akkor van értelme, ha az a jelenlegi kormány felelősségét vizsgálja, és Orbán Viktort „becitálja\" a vizsgálóbizottság elé. Hozzáfűzte: a kormányzati szereplők felelősségét kell vizsgálni, és az összefonódásokat azzal a pénzvilággal, amely ezek mögött a beomlott brókercégek mögött volt. A szocialista Szakács László is azt hangoztatta, hogy megkerülhetetlen a Fidesz-kormány felelőssége a brókerbotrányokban, az albizottságot azért hozta létre a kormánypárt, hogy erről megpróbálja elterelni a figyelmet.
