Brókerbotrány: a volt PSZÁF-elnök nem emlékszik kiemelt eseményre

Farkas István nem jelent meg a visszaéléseket vizsgáló ülésen, csak a levelét olvasták fel.

Schmuck Erzsébet (LMP) elmondta, hogy pártja szeretné megvizsgálni, hogy 1997 és 2015 között, a kormánytól függetlenül, a kabinet mely intézkedései vezettek a brókerbotrányokhoz, hol hibázott a felügyelet, miért nem tette elég hatékonyan a dolgát. Ennek kiderítése azért fontos, mert ha nem tisztázzák a felelősséget, akkor további bedőlések lehetnek – mondta.

Szelényi Zsuzsanna (független) úgy fogalmazott, hogy a „fideszes brókerbotrány” ügyében bármilyen vizsgálóbizottságnak csak akkor van értelme, ha a jelenlegi kormány felelősségét vizsgálja, és Orbán Viktort becitálja a vizsgálóbizottság elé. Hozzáfűzte: a kormányzati szereplők felelősségét kell vizsgálni, és az összefonódásokat azzal a pénzvilággal, amely a beomlott brókercégek mögött volt. A képviselő szerint fontos vizsgálni a pénz útját is, „több százmilliárd forint veszett el, amelyről nem tudjuk, hogy hol van”.

Szakács László (MSZP) szerint megkerülhetetlen a Fidesz-kormány felelőssége a brókerbotrányokban, s úgy látja, az albizottságot azért hozta létre a kormánypárt, hogy erről megpróbálja elterelni a figyelmet. A kormánykoalíció ötödik éve van hatalmon, azokhoz a jogszabályokhoz, intézkedésekhez, amelyeket ki akarnak vizsgálni, ők is hozzányúltak, mégis érintetlenül hagytak bizonyos szabályozásokat érdekből vagy nemtörődömségből – érvelt. Szakács László is úgy vélekedett, hogy a jelenlegi kormányzati szereplők megkérdezése nélkül az albizottság nem tudja elvégezni a munkáját.

Kerényi János (Fidesz) az ellenzéki felvetésekre reagálva úgy fogalmazott, hogy a realitásoknál kellene maradni, „ne próbáljunk meg vállalni olyan feladatokat, amelyek a következő tíz évre szólnak”. A képviselő szerint egy szűk mederben kell tartani a vizsgálódást, így a brókerbotrányokhoz vezető kormányzati intézkedéseket kellene feltárni.

Szűcs Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy az albizottság nem vizsgálódhat olyan ügyekben, amelyek például az Állami Számvevőszék, az önkormányzatok vagy az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartoznak, és olyan ügyben sem, amely döntés-előkészítési szakaszban van vagy amely büntető-, szabálysértési eljárás tárgya. Elmondta: átnézik a javaslatokat, hogy mi illeszthető be a vizsgálati keretbe.