Schmuck Erzsébet (LMP) elmondta, hogy pártja szeretné megvizsgálni, hogy 1997 és 2015 között, a kormánytól függetlenül, a kabinet mely intézkedései vezettek a brókerbotrányokhoz, hol hibázott a felügyelet, miért nem tette elég hatékonyan a dolgát. Ennek kiderítése azért fontos, mert ha nem tisztázzák a felelősséget, akkor további bedőlések lehetnek – mondta.
Szelényi Zsuzsanna (független) úgy fogalmazott, hogy a „fideszes brókerbotrány” ügyében bármilyen vizsgálóbizottságnak csak akkor van értelme, ha a jelenlegi kormány felelősségét vizsgálja, és Orbán Viktort becitálja a vizsgálóbizottság elé. Hozzáfűzte: a kormányzati szereplők felelősségét kell vizsgálni, és az összefonódásokat azzal a pénzvilággal, amely a beomlott brókercégek mögött volt. A képviselő szerint fontos vizsgálni a pénz útját is, „több százmilliárd forint veszett el, amelyről nem tudjuk, hogy hol van”.
Szakács László (MSZP) szerint megkerülhetetlen a Fidesz-kormány felelőssége a brókerbotrányokban, s úgy látja, az albizottságot azért hozta létre a kormánypárt, hogy erről megpróbálja elterelni a figyelmet. A kormánykoalíció ötödik éve van hatalmon, azokhoz a jogszabályokhoz, intézkedésekhez, amelyeket ki akarnak vizsgálni, ők is hozzányúltak, mégis érintetlenül hagytak bizonyos szabályozásokat érdekből vagy nemtörődömségből – érvelt. Szakács László is úgy vélekedett, hogy a jelenlegi kormányzati szereplők megkérdezése nélkül az albizottság nem tudja elvégezni a munkáját.
Kerényi János (Fidesz) az ellenzéki felvetésekre reagálva úgy fogalmazott, hogy a realitásoknál kellene maradni, „ne próbáljunk meg vállalni olyan feladatokat, amelyek a következő tíz évre szólnak”. A képviselő szerint egy szűk mederben kell tartani a vizsgálódást, így a brókerbotrányokhoz vezető kormányzati intézkedéseket kellene feltárni.
