Farkas István, aki 2004 és 2009 között volt a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke, halaszthatatlan elfoglaltsága miatt személyesen nem tudott megjelenni az albizottság előtt. Távollétében a Szűcs Lajos elnöknek címzett levelét olvasták fel a brókerbotrányokban érintett befektetési szolgáltatóknál történt visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedéseket vizsgáló albizottság csütörtökön tartott első ülésén.
Ebben Farkas hangsúlyozza: a felügyelettől való távozása óta hat év telt el, az albizottság pedig olyan, hat-tizenegy éves eseményekre kérdez rá, amelyekre vonatkozóan ő maga is csak a Magyar Nemzeti Bank honlapján bárki által elérhető többtucatnyi határozat felsorolásával válaszolhatna. Hozzátette, hogy ha az érintett szolgáltatók vizsgálatáról megismerhetővé válnak a részletes MNB-jegyzőkönyvek, készséggel áll az albizottság rendelkezésére.
A testület Farkas Ádámot is meghívta az ülésre, aki 2009–10-ben volt a PSZÁF elnöke. Ő azért nem tudott jelen lenni a csütörtöki ülésen, mert az Európai Bankfelügyeleti Hatóság képviseletében Rigában tartózkodik.
Szűcs Lajos azt javasolta, hogy írjanak levelet mindkét korábbi PSZÁF-vezetőnek, hogy pontosabb tájékoztatást kaphassanak például arról, hogyan határozták meg a szervezeti felépítést, hogyan irányították a szakmai munkát és hogyan alakították ki az ellenőrzési módszertant. Azt is indítványozta, hogy az MNB-től is kérjenek tájékoztatást például arról, hogy az elmúlt időszakban hányszor vizsgálták meg az érintett cégeket, milyen vizsgálati módszereket alkalmaztak, hogyan győződtek meg a vizsgálat során az adatok valóságtartalmáról. Szűcs Lajos elmondta: a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól is be kell kérni a vizsgálati jegyzőkönyveket.
Az ülésen az ellenzéki képviselők részletesen kifejtették, hogy álláspontjuk szerint mit kellene vizsgálnia az albizottságnak.
Hegedűs Lórántné (Jobbik) véleménye szerint a kormányzati szándék nyilvánvalóan az, hogy minél egyszerűbben, minél rövidebben, minél szűkebbre szabott témakörökben működhessen az albizottság. Azt kezdeményezik, hogy a központi költségvetéshez tartozó szervek, illetve az önkormányzatok esetében vizsgálják meg, hogy milyen pénzkezelési és könyvviteli szabályozásuk volt. A Jobbik indítványozta azt is, hogy 2006-tól kezdve minden országgyűlési képviselő nyilatkozzon arról, voltak-e befektetései az érintett brókercégeknél, vezettek-e ott számlát.
Schmuck Erzsébet (LMP) elmondta, hogy pártja szeretné megvizsgálni, hogy 1997 és 2015 között, a kormánytól függetlenül, a kabinet mely intézkedései vezettek a brókerbotrányokhoz, hol hibázott a felügyelet, miért nem tette elég hatékonyan a dolgát. Ennek kiderítése azért fontos, mert ha nem tisztázzák a felelősséget, akkor további bedőlések lehetnek – mondta.
Szelényi Zsuzsanna (független) úgy fogalmazott, hogy a „fideszes brókerbotrány” ügyében bármilyen vizsgálóbizottságnak csak akkor van értelme, ha a jelenlegi kormány felelősségét vizsgálja, és Orbán Viktort becitálja a vizsgálóbizottság elé. Hozzáfűzte: a kormányzati szereplők felelősségét kell vizsgálni, és az összefonódásokat azzal a pénzvilággal, amely a beomlott brókercégek mögött volt. A képviselő szerint fontos vizsgálni a pénz útját is, „több százmilliárd forint veszett el, amelyről nem tudjuk, hogy hol van”.
Szakács László (MSZP) szerint megkerülhetetlen a Fidesz-kormány felelőssége a brókerbotrányokban, s úgy látja, az albizottságot azért hozta létre a kormánypárt, hogy erről megpróbálja elterelni a figyelmet. A kormánykoalíció ötödik éve van hatalmon, azokhoz a jogszabályokhoz, intézkedésekhez, amelyeket ki akarnak vizsgálni, ők is hozzányúltak, mégis érintetlenül hagytak bizonyos szabályozásokat érdekből vagy nemtörődömségből – érvelt. Szakács László is úgy vélekedett, hogy a jelenlegi kormányzati szereplők megkérdezése nélkül az albizottság nem tudja elvégezni a munkáját.
Kerényi János (Fidesz) az ellenzéki felvetésekre reagálva úgy fogalmazott, hogy a realitásoknál kellene maradni, „ne próbáljunk meg vállalni olyan feladatokat, amelyek a következő tíz évre szólnak”. A képviselő szerint egy szűk mederben kell tartani a vizsgálódást, így a brókerbotrányokhoz vezető kormányzati intézkedéseket kellene feltárni.
Szűcs Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy az albizottság nem vizsgálódhat olyan ügyekben, amelyek például az Állami Számvevőszék, az önkormányzatok vagy az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartoznak, és olyan ügyben sem, amely döntés-előkészítési szakaszban van vagy amely büntető-, szabálysértési eljárás tárgya. Elmondta: átnézik a javaslatokat, hogy mi illeszthető be a vizsgálati keretbe.
