A múzeum által tavaly kiírt filmpályázat díjátadó ünnepségén a főigazgató arról beszélt, nem engedhető meg, hogy huszonöt év elteltével eltagadják, a térség minden államában hatalmas tömegmozgalmak buktatták meg „a szabadsághiányos rendszert”. Mint mondta, a kommunizmus bukása nem csupán megdöntői, hanem az egész régió sikere volt. Hozzátette, azt is fel kell eleveníteni az emlékezések sorában, hová jutottunk el e negyedszázad alatt.
Egy albán fiatal nyerte a Terror Háza Múzeum videoversenyét, amelyre az elnyomás, a kommunizmus és a szabadság témakörében lehetett legfeljebb egyperces kisfilmmel pályázni. Edizano Gjini munkáját a zsűri nemcsak témaválasztása, az albániai kommunista titkos bunker bemutatása és látványvilága miatt díjazta, hanem azért is, mert bemutatja a kommunizmus alóli felszabadulás örömét.
A győztes az MTI-nek elmondta: hazájában máig ható, de elhallgatott téma, hogy mi történt az országban a kommunizmus évtizedei alatt. Az albánok megtanulták, miként lehet, ha szenvedve is, de túlélni, és ez a tapasztalat máig benne maradt a köztudatban, gátolva például, hogy kiálljanak jogaikért – mondta.
A második díjat az Egyesült Államokban élő, magyar származású Bertalan Gitti kapta, aki személyes történeten keresztül mutatott be szabadságharcos hősöket. A szintén albán harmadik helyezett, Faton Islami egy fiatalok által eljátszott jelenetben ábrázolja plasztikusan a diktatúra működését, mutatja be a zsarnokság irracionális természetét.
A Terror Háza Múzeum korábbi közlése szerint mintegy száz, köztük hat magyar alkotótól származó pályamű érkezett a pályázatra.
