Jóval meghaladja a kórházi tartozásállomány azt az összeget, amit a kormány elkülönített az adósságkonszolidációra. Az adósság mértékét a különböző szakmai szervezetek 72 és 90 milliárd forint közé teszik, miközben 60 milliárd forintot különítettek el a tartozások rendezésére.
Lapunk megkeresésére Rácz Jenő, a Kórházszövetség előző elnöke elmondta: amikor 1993-ban bevezették a teljesítményarányos finanszírozási rendszert, a szolgáltatók minél több bevételre akartak szert tenni, így túlpörgették a teljesítményt. Mivel ennek költségei voltak, beindult egy olyan spirál, amelyben a többletteljesítményt a kórházak nem tudták fedezni a rendelkezésre álló forrásokból. Így 1996-ra már 4 milliárd forintnyi tartozást halmoztak fel az ellátók. Ekkor rendezték először központilag az adósságokat, amit később megvizsgált az Állami Számvevőszék, és arra jutott, hogy az egyszeri adósságrendezés nem oldja meg a problémát, ha nem lesz rendszerszintű átalakítás. A Kórházszövetség azóta azt tapasztalja, hogy annak ellenére, hogy számos finanszírozási változtatás történt – például bevezették a teljesítmény-volumen-korlátot –, a folyamatos korrekciók csak többé-kevésbé tudták kordában tartani az eladósodást. – 1996 óta nominálisan nő az adósságállomány, egyre több intézmény halmoz fel adósságokat és gyorsul az eladósodás – összegezte az elmúlt évek tapasztalatait Rácz Jenő.
Ami a mostani állapotokat illeti, a Kórházszövetség volt elnöke elmondta, hogy a február 28-i adatok szerint 72,6 milliárd forint a jelenlegi kórházi tartozásállomány. A terület szakértői szerint 4 százalékos eladósodottságig még belső intézkedésekkel orvosolható a probléma, 8 százaléknál már külső intézkedések kellenek, 10-12 százalékos tartozásállománynál viszont már rendszerszintű beavatkozás szükséges. Ehhez képest jelenleg a kórházak több mint kilencven százalékának van adóssága, ami azt mutatja, hogy ma már ágazati problémáról van szó. Rácz Jenő kiemelte, hogy van olyan intézmény, amelynek 30 százalék felett van a tartozása a költségvetéséhez képest, 18 kórháznak 20 százalék felett van ez az arány, de a kórházak felénél nyolc százalék felett van az adósságállomány. Ugyanakkor mindössze öt olyan kórház volt a százból, ahonnan nem jelentettek tartozást a Kórházszövetségnek.
Az egészségügyi szakember szerint a mostani eladósodottságban már rendszerszintű átalakításra van szükség, ezért a javaslataikat továbbították az egészségügyi államtitkárságnak. Ez két részből áll, így első körben a meglévő adósságot számolnák fel. Második körben azonban meg kell akadályozni, hogy újratermelődjön az adósság. A Kórházszövetség szerint ehhez 100 milliárd forintos többletforrásra van szükség, ami magába foglalná az egészségügyiek béremelését is. Ezt nem csak a központi költségvetésből vonnák el, javaslatuk szerint alternatív forrásokat kellene bevonni, így például kiszélesítenék a népegészségügyi termékadót, ami részben fedezné a költségeket. Emellett szükség lenne az intézményrendszer átalakítására is, aminek érdekében már megtörténtek az első lépések. Végül átalakítanák a szakmai protokollokat és eljárásrendeket oly módon, hogy az ellátás minősége továbbra is garantálható legyen.
A most körvonalazódó adósságrendeződésről Rácz Jenő elmondta: a költségvetési intézmények adósságrendezésére elkülönített 60 milliárd forinton kívül az egészségbiztosítási alapban 10 milliárdos tartalék van, ami felhasználható erre a célra is. Emellett az első negyedévben körülbelül 3 milliárd forintnyi megtakarítás van a rendszerben, így ha ezeket összeadjuk, akkor már biztos a fedezet a 72,6 milliárdos adósság felszámolására.
