A középosztály a magánegészségügybe tart

Évről évre húsz százalékkal nő a magán-egészségügyi ellátáshoz fordulók száma, akik már nem csak a legtehetősebbek közül kerülnek ki.

Majláth Ronald
2015. 05. 20. 8:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tízből kilenc magánegészségügyet igénybe vevő páciens szerint az egészségügyi járulék összegét nem érdemes befizetni azért a színvonalért, amit az állami egészségügyben kapnak – hangzott el tegnap azon a sajtótájékoztatón, ahol egy új kutatás eredményeit ismertették. A Róbert Károly Magánkórház és Róbert Rendelőintézet, valamint a Szinapszis Kft. által 1005 fős mintán készített kutatásban azokat kérdezték, akik a magánkórház szolgáltatásait igénybe vették.

Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója elmondta: korábban elsősorban a jómódúak engedhették csak meg maguknak, hogy magán-egészségügyi ellátóhoz forduljanak, ez azonban nagyjából két évvel ezelőtt megváltozott. A két legnagyobb csoport, amely magánellátást vesz igénybe, a 250 ezer forint feletti és a 90–150 ezer forint közötti jövedelemmel rendelkezők. Ez utóbbi csoport számára különösen megterhelő, hogy az igénybe vett szolgáltatásért másodszor is fizetniük kell.

 

 

A kutatásból az is kiderült, hogy a magánellátókhoz fordulók 68 százaléka 45 év alatti, háromnegyedük pedig aktív kereső. Érdekes módon a vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a megkérdezettek 53 százaléka már korábban is igénybe vette a magán-egészségügyi szolgáltatásokat. – Azt kell mondani, hogy a magánorvos ma már nem luxus, mert már többen vannak azok, akik magánorvoshoz járnak. Ez a középosztálybeli járulékfizetők életének a legteljesebb mértékben részévé vált – emelte ki Lantos Gabriella.

A vizsgálat arra is kitért, hogy miért fordulnak a páciensek magánellátáshoz. A megkérdezettek nagy része minél kevesebb időt akar tölteni várakozással. Sokak szerint átlátható a finanszírozás, vagyis itt tudni lehet azt, hogy mennyit, miért és hogyan kell fizetni – hálapénz nélkül.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a járulékfizetők milyen megoldást tartanának helyesnek a továbbiakban az állami és magán-egészségügyi szolgáltatások finanszírozására. A válaszadók 58 százaléka szerint az lenne a járható út, ha a magán-egészségügyi szolgáltatásokra fordított összeg egy részét adójóváírásként vagy járulékkedvezményként visszaigényelhetnék. A járulékfizetők további 42 százaléka pedig azt szeretné, ha az OEP eljuttatná a magánszolgáltatókhoz az állami kasszába általuk befizetett összeget, amennyiben magánellátást vesznek igénybe, és páciensként csak az e feletti részt kellene kifizetniük. A vizsgálat szerint a legnagyobb elfogadottságuk a magánszakorvosoknak van, majd a magánklinikák következnek. Az állami ellátásban a legmagasabb bizalmi indexe a háziorvosoknak van, őket az állami járóbeteg-rendelők követik, a sor végén pedig az állami kórházak szerepelnek.

Lapunk a kutatás eredményeivel kapcsolatban felkereste az egészségügyért felelős államtitkárságot is, ahonnan későbbre ígértek választ.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.