A legnagyobb szerep pedig a vezetőképzésben van: fontos, hogy a vállalkozókat felkészítsék az alapvető munkavédelmi ismeretekből.
Balogh Katalin, az Európai Munkavédelmi Ügynökség – Nemzeti Munkahelyvédelmi Fókuszpont vezetője korábban kiemelte, hogy a munkahelyeken nem megfelelően vagy egyáltalán nem kezelt munkahelyi stressz termelékenységi kiesést okoz: az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül hazánkban mintegy 440 millió forint vész el. A vizsgálatok szerint az európai szervezeteknek csupán 30 százaléka alkalmaz eljárásokat a pszichoszociális kockázatok kezelésére.
Mandrik István lapunknak úgy fogalmazott: leggyakrabban a bizonytalanság és az átszervezésektől való félelem, valamint a munkáltatók által elkövetett kisebb-nagyobb hibák váltanak ki munkahelyi stresszt. A szakember hangsúlyozta, hogy ez egy Európában mindenhol megjelenő, általános probléma, mely minden szakmát érint.
„Ugyanakkor a jó légkör kialakításával igen sokat lehet tenni a munkahelyi stressz megelőzése érdekében” – mondta, hozzátéve: a vezetés komoly részét kell, hogy képezze az emberekkel való foglalkozás, a pozitív visszajelzés és a közösségek kialakítása a jobb teljesítmény érdekében. „Mindenhol van lehetőség arra, hogy lépéseket tegyünk a munkahelyi stressz megelőzéséért, például olyan programok szervezésével, melyek lehetőséget adnak a kötetlenebb együttműködésre, valamint a bizalom építésére.”
