Nesztinger Péter a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva elmondta azt is, hogy 2014-ben 21,5 millió napot hiányoztak munkahelyükről a magyar dolgozók. Egy uniós felmérés szerint a keresőképtelen napok 50-60 százaléka a munkahelyi stresszel magyarázható.
A főosztályvezető szerint főként az ipari termelés fokozódásával megjelenő atipikus foglalkoztatási formák, valamint a pszichoszociális kockázatok (stresszorok) erősödése teremt egyre több feladatot a munkavédelemben.
Balogh Katalin, az Európai Munkavédelmi Ügynökség – Nemzeti Munkahelyvédelmi Fókuszpont vezetője kiemelte, hogy a munkahelyeken nem megfelelően, illetve egyáltalán nem kezelt munkahelyi stressz termelékenységi kiesést okoz, az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon mintegy 440 milliárd forint vész el.
Vizsgálataik szerint az európai szervezeteknek csupán harminc százaléka alkalmaz eljárásokat a pszichoszociális kockázatok kezelésére, a munkáltatók gyakran nehezebbnek tartják e kockázatok kezelését, mint a hagyományos munkavédelmi problémák megoldását.
Az ügynökség több mint egy éve indította el Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt! kampányát, amellyel arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkával kapcsolatos stressz szervezeti kérdés, amelynek megoldása a munkáltatók és a munkavállalók közös érdeke, mondta Balogh Katalin.
Modori László, az NGM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára arra mutatott rá, hogy a munkavédelem és a munkahelyi stressz megfelelő kezelése versenyképességi tényező is. Leszögezte: az értékteremtő munka a gazdaság működésének alapja, nélkülözhetetlen a gyermekvállaláshoz, fontos a létbiztonság megteremtéséhez, ezt azonban csak az egészséget nem veszélyeztető körülmények között lehet végezni.
