Nem tekinthető lezártnak az Európai Bizottság szempontjából az Altus Zrt.-ügy, mivel soha nem is volt nyitva – nyilatkozta lapunknak nagyon határozottan egy az Európai Bizottsághoz (EB) közeli forrás.
Kérdésünkre, hogy folyik-e párbeszéd az ügyben az Európai Bizottság és a magyar kormány közt, Jakub Adamowicz, az EB regionális politikáért felelős szóvivője tegnap annyit válaszolt, hogy bizalmas levelezésekkel kapcsolatban nem nyilatkoznak. Megismételte továbbá, hogy az Altus Zrt. nem végez auditálási tevékenységet az Európai Bizottság megbízásából. A cég által vezetett nemzetközi konzorciumot az EB illetékes főigazgatósága nyilvános pályázat nyomán választotta ki azzal a céllal, hogy készítsen tanulmányokat a felzárkóztatási és regionális politika további alakításával összefüggésben.
A nyilvános pályázat eredményeként keretmegállapodás született, amely alapján az Altus vezette konzorcium áttekintést nyújt a 2014 és 2020 közötti tervezési időszakra szóló új uniós regionális politika megvalósításáról – tájékoztatott a szóvivő. A megbízatás mind a 28 EU-országra vonatkozik, s nem terjed ki az igazgatási és ellenőrzési struktúrák elemzésére. A megbízás tavaly október óta él, és 2016. január végéig tart – tette hozzá. Azt, hogy Brüsszel a látszat szerint nem kíván érdemben foglalkozni a magyar kormánynak a zrt. megbízása kapcsán megfogalmazott aggályaival, tegnap Pelczné Gáll Ildikó nyilatkozata is alátámasztotta.
A fideszes európai parlamenti képviselő egy budapesti sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy „nagy csend övezi” az Altus ügyét, az ugyanis még a céget megbízó EB jelzőrendszerének érdeklődését sem keltette fel. Pelczné Gáll Ildikó szerint azonban a zrt. megbízásával kapcsolatban (amelynek Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára a vezérigazgatója – a szerk.) számos kérdés merül fel, s felsejlik a tiltott pártfinanszírozás lehetősége is.
A politikus úgy fogalmazott, nem lehet tudni, miként lehetséges, hogy „egy olyan cég kap ötmillió eurós megbízást, amelyiknek erős pártpolitikai kötődése van”, amikor az Európai Bizottság kényesen ügyel a pártsemlegességre, és az etikai szabályzatában is benne van, hogy a működésében nem lehet nyoma pártpolitikai kötődésnek. Hozzátette, nem tudni azt sem, hogy milyen szabályok alapján szervezték ki a feladatot a brüsszeli testület munkájából. „Higgyük el, hogy ez egy semleges tanulmány lesz?” – tette fel a kérdést Pelczné Gáll Ildikó, aki egyúttal azt is jelezte, eddig nem kapott választ az ügyben az Európai Parlament plenáris ülésén feltett szóbeli, és a magyarországi eseményekre „nagyon érzékenyen reagáló” Európai Bizottsághoz intézett írásbeli kérdésére sem.
Nem Pelczné az első fideszes EP-képviselő, aki aggodalmát fejezte ki az Altus-ügy miatt. Múlt héten Deutsch Tamás az alapszerződéssel ellentétesnek nevezte a cég megbízatását, s arról beszélt, hogy „a súlyos botrány azzal kerülhető el, ha azonnali hatállyal felmondják a szerződést, majd vizsgálatot rendelnek el az ügyben”. Ismeretes, múlt szerdán hozták nyilvánosságra a kormányzati honlapon azokat a leveleket, amelyekben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Bizottsághoz fordult az Altus Zrt. másfél milliárd forintos megbízása miatt. A Kormany.hu oldalon megjelentek szerint Lázár János a helyzet tisztázása érdekében Walter Deffaának, az Európai Bizottság főigazgatójának és Martin Selmayrnek, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök kabinetfőnökének írt levelet.
