Megjelent a legújabb diplomás pályakövetési elemzés a Felvi.hu portálon. A 85 ezer fiatal adatait tartalmazó felmérés a 2009–2010-es és 2011–2012-es tanévek végzettjeinek munkaerő-piaci helyzetét tárja fel a Felsőoktatási Információs Rendszer, a Diákhitel Központ, az államkincstár, az adóhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a nyugdíjbiztosító és a munkaügyi hivatal adatainak összesítésével.
Az elemzésből kiderült, a friss diplomások csaknem 70 százaléka dolgozik, és a végzés után 1–3 évvel alig öt százalék a regisztrált álláskeresők aránya közöttük, ami lényegesen kedvezőbb, mint a Központi Statisztikai Hivatal azonos időszakra közölt 9,3 százalékos munkanélküliségi rátája.
A 2013-ban magyarországi munkaviszonyban dolgozó friss diplomások átlagos havi bruttó keresete 225 ezer forint volt. Jó hír, hogy a pályakezdők legnagyobb része (78 százaléka) olyan munkát vállal, amely ténylegesen igényli a felsőfokú végzettséget. Nem mindegy azonban, hogy ki milyen területen végzett: a bölcsész és a sporttudományi diplomás fiatalok között viszonylag sokan vannak, akik végül bolti eladóként helyezkedtek el. Érdekes az is, hogy a művészeti képzésből kikerülők zöme végül nem művészként, hanem általános iskolai tanárként vagy tanítóként keresi a kenyerét, akárcsak a hitéleti képzést végzők. Műszaki végzettséggel a gépészmérnöki állás tarol, az informatikusok főként szoftverfejlesztőként helyezkednek el, az egészségügyben pedig az általános orvosi pálya mellett kifejezetten népszerű a gyógytornászi munka.
Az alapszakos végzettségűek között az informatikusok keresnek a legjobban (276 ezer forint), második helyen pedig a műszaki diplomások állnak (259 ezer forint). Legkevésbé a művészeti diplomát szerző fiatalokat fizetik meg, ők átlagban 135 ezer forint bruttóval kénytelenek beérni. A mesterképzést végzettek között már jóval magasabbak az összegek: az informatikusok 333, a közigazgatásban dolgozók 326 ezret keresnek, a gazdasági és műszaki szakemberek 308 ezret visznek haza átlagban. A sort a hitéleti végzettségűek zárják, bruttó 152 ezres fizetéssel.
A felmérés azt is megmutatja, mit hol érdemes tanulni, a fizetési adatokat ugyanis egyetemenként tüntetik fel. Így például bölcsész területen a Pécsi Tudományegyetemről kikerülő pályakezdők viszik haza a legjobb bért, bruttó 227 ezret, miközben a bölcsészet fellegvárának számító, felsőoktatási rangsorokban rendre kiemelkedő ELTE csak az ötödik a sorban, 195 ezres átlagbérrel. Érdekes az is, hogy az egészségügyben nem a Semmelweis nyert: az itt végzettek 216 ezres fizetését a szegedi (235 ezer) és a debreceni egyetemen (233 ezer) diplomázók bére is meghaladja. Meglepetést okoz a műszaki terület adatsora is: a Műegyetemről kikerülők 268 ezres fizetése csak a nyolcadik a sorban. Ebben a körben a közszolgálati egyetemen szerzett diploma ér a legtöbbet, átlagban havi 351 ezret. Kiderült továbbá, hogy az agrárszektorban minden képzési hely esetén 200 ezer alatt maradnak a bérek, informatikusként viszont szinte mindenki jó esélyekkel indul: hét egyetem végzősei is 300 ezer felett keresnek.
