Orbán: Ez sem kisebb feladat, mint a rendszerváltás

A polgári Magyarország 25 éve megálmodott berendezését nevezte a következő három év feladatának a miniszterelnök.

Szólt ugyanakkor arról is, hogy a piacgazdaság rendszere láthatóvá tette mindazt, amit a szocializmus sokáig elrejtett az emberek szeme elől: munkanélküliséget, inflációt, a reális piaci árakat, a nagy iparvállalatok válságos helyzetét. Voltak, akik szerettek volna „visszaszenderülni, és a Kádár-rendszer iránt érzett nosztalgiára rájátszó ígéretek lényegében kisiklatták a rendszerváltás folyamatát” – fogalmazott, megjegyezve: 1994-ben esélytelenként indult a választáson az, aki csak annyit ígért, amennyi összhangban volt az ország lehetőségeivel.

Az egyértelmű töréspont azonban – folytatta – 2006 ősze volt, amikor nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszéde. A 2008-as gazdasági mellett ez a bizalmi válság volt a másik ok, amiért az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásával kezdődő korszaknak 2010-ben le kellett zárulnia – mondta Orbán Viktor. Szavai szerint 2010-ben a magyar népnek két évtizedes „ütemkéséssel” ugyan, de „úgy tetszett, mégiscsak csinál egy forradalmat”, amellyel a választók elegendő erőt adtak ahhoz, hogy „megcselekedjük mindazt, amit a haza megkövetelt.”

„Ki gondolta volna 1994-ben, hogy a mi politikai közösségünk hozza létre a kétharmados parlamenti többséget, viszi sikerre az elmaradt forradalmat?” – tette fel a kérdést, majd hangsúlyozta: 2014-ben a második kétharmados felhatalmazással a magyarok pontot tettek sok több évtizedes vita végére is.

A kormányfő összegzése szerint az elmúlt öt évben bebizonyosodott, hogy összefogással „reménytelennek tűnő dolgokra is képesek lehetünk”. Példaként említette a gazdaság beindítását, a családok, önkormányzatok kiszabadítását az adósrabszolgaságból, a nemzetközi cégek, bankok megadóztatást és az IMF „hazaküldését”. Európa legkorszerűbb alaptörvénye pedig biztosította a legnehezebb, legnagyobb szerkezeti, gazdasági átalakítások véghezvitelét is – tette hozzá, szembeállítva ezzel az 1949-es alkotmányt, amely nem kötelezte a kormányokat a nemzeti érdekek szolgálatára. „Védjük a családokat, munkát adunk segély helyett, kiállunk a magyar érdekek mellett Brüsszelben, és visszaszereztük a nemzeti szuverenitásunkat is. Harcunkat megharcoltuk, jó mulatság, férfimunka volt. Hölgyeknek köszönjük a segítséget” – mondta Orbán Viktor.

Kövér László házelnök szerint minden meghiúsult várakozás, vágy és csalódás ellenére a 20. század magyar történelmének nagy fordulópontjai közül a rendszerváltozás az egyetlen, amely az országnak nem vereséget, vérveszteséget és rabságot hozott, hanem legalábbis részlegesen visszanyert önrendelkezést, szabadságot és függetlenséget.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: a rendszerváltozás esélyt adott szembeszállni a múlt démonaival és önérdekű válaszokat adni a jövő kihívásaira. A rendszerváltozás és szimbolikus időpontja, a negyed évszázaddal ezelőtti parlament megalakulása május 2-án a diktatúrából a demokráciába, a kommunizmusból a jogállamba, az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a népköztársaságból a köztársaságba való átmenetet jelentette – idézte fel.