Martin Schulz, az EP szocialista elnöke vita nélkül, a túl sok módosító javaslatra hivatkozva utalta vissza a szakbizottságba a kérdést. Brüsszeli forrásaink szerint a lépés valódi oka az lehetett, hogy az EP-ben nem lett volna meg a szükséges többség ahhoz, hogy a megállapodás egyik legvitatottabb pontja, a Befektető–állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) érdemi módosítását nem tartalmazó ajánlást a plenáris ülés elfogadja.
Ennek lényege, hogy ha egy cég például génmódosított termékeit nem forgalmazhatja az egyik országban, választott bírósághoz fordulhat, amely elmarasztalhatja, s fizetésre kötelezheti a forgalmazást tiltó tagállamot. Schulz lépése meglepő, hisz a szocialista frakció alapvetően elutasítja az ISDS jelenlegi formáját. Ahogy eddig vezető fideszes politikusok sem támogatták ennek elfogadását, Magyarországon pedig az alaptörvény mondja ki a GMO-mentességet. Csakhogy úgy tűnik, az ajánlás fő támogatója az EP-ben a Fideszt is magába foglaló néppárti frakció.
Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője megkeresésünkre azt mondta, az egész egyezményt alapvetően nem utasítják el, a választott bírósági rendszert azonban az eddig megismert koncepció szerint igen. Azt is hozzátette, hogy meglátása szerint a megállapodás az ISDS rendszerével együtt erős néppárti támogatottságot élvez. A jobbikos Balczó Zoltán megkeresésünkre úgy fogalmazott, hogy a bírósági rendszer „lábbal tiporja egy tagállam szuverenitását\". Az európai parlamenti képviselő is azon a véleményen van, hogy a néppárt teljes mértékben kiáll a megállapodás mellett.
A napokban egyébként több néppárti képviselő, köztük a fideszes Schöpfliln György, a cseh Dita Charanzová, a lengyel Danuta Hübner és a szlovák Ivan Stefanec közös levelet írt Barack Obama amerikai elnöknek, s az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek, amelyben a folyamatban levő Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodásról (TTIP) szóló tárgyalások támogatásáról biztosították a címzetteket. A lapunk által megismert dokumentumban arról számoltak be, hogy a TTIP több szempontból, így többek közt gazdaságilag és geopolitikailag is hasznos eszköz lehet Európa, de még inkább Közép-Európa, és ezen belül is a visegrádi országok számára. Leszögezték, a végső megállapodásnak olyannak kell lennie, amelyet nemcsak ők mint törvényhozók, hanem egyben az állampolgárok is támogatni tudnak. A dokumentumban ugyanakkor szerepelt egy érdekes mondat. Úgy fogalmaztak ugyanis, hogy az aláírók minden erőfeszítést támogatnak, amely arra irányul, hogy fennmaradjon a történelmi jelentőségű megállapodás lendülete, e célból pedig készek félretenni belpolitikai szempontokat, bürokratikus eljárások gördítette nehézségeket és „protekcionista tendenciákat\" is.
Hogy tisztább képet kapjunk a néppárt TTIP, s azon belül is a befektető-állam vitarendezési mechanizmussal kapcsolatos álláspontjáról, természetesen megkerestünk több néppárti képviselőt, köztük Schöpflin Györgyöt is, akitől szombaton közvetve azt a választ kaptuk, hogy a témában nem tartja magát illetékesnek. Maga helyett Szájer Józsefet ajánlotta figyelmünkbe, aki egyben tagja annak a szakértői bizottságnak is, amely a plenáris ülésen benyújtott módosításokat értékeli majd. Szájer azonban azt üzente, hogy jelenleg nem kívánja kommentálni a helyzetet. Kerestük Gál Kingát is, akitől egyelőre nem kaptunk visszajelzést, s ugyanez a helyzet több, nem magyar néppárti képviselő esetében is.
Orbán Viktor miniszterelnök még egy márciusi rádióinterjújában úgy fogalmazta meg a magyar kormány álláspontját, hogy „csak olyan megállapodásokat szabad kötni, amelyek igazoltan szolgálják Magyarország érdekeit\". Szijjártó Péter külügyminiszter egy februári parlamenti vitanapon ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a kormány csak a magyar érdekeknek megfelelő megállapodást fog majd javasolni. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pedig tavaly december végén beszélt arról, hogy a szabad kereskedelmi egyezményt „nem lehet ráerőltetni\" Közép-Európára.
