A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2013 januárjában kedvezően változott a menekültügyi törvény, és a menekültekkel szemben addig főszabály szerint alkalmazott őrizetbevételre már csak kivételes jelleggel került sor. Ez növelte a menekültek beáramlását: a 2012-es 2157 fővel szemben 2013-ban már 18 900-an adtak be menedékkérelmet Magyarországon. „A fogadó létesítmények túlzsúfoltak lettek, a higiénia és a biztonság gyors romlásnak indult” – olvasható a jelentésben. Az ECRI olyan tájékoztatást kapott, hogy a menedékkérők mintegy 22 százalékát fosztják meg személyi szabadságától. Az Európa Tanács szakértői nagyon aggasztónak találják, hogy a zárt menekültbefogadó állomásokra gyermekekkel érkező családok is kerülnek. Beszámolók szerint – olvasható a jelentésben – önkényességre utal annak eldöntési módja, hogy ki kerülhet a nyitott befogadó központba és kit helyeznek el a zárt részlegen. Ez utóbbi helyeken nem ritka a fizikai, illetve verbális bántalmazás – írja az ECRI.
A dokumentum kitér arra, hogy néhány létesítményben éhségsztrájkra és tiltakozó megmozdulásra is sor került. Az Európai Bizottság 2013 októberében kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben, és azóta folyik a vita a magyar hatóságokkal – áll az ECRI-jelentésben. Az ET szakértői csoportja azt indítványozza Magyarországnak, hogy csak végső esetben alkalmazza a menekültek őrizetben tartását, és lehetőleg nyitott befogadó állomásokon helyezze el az érkezetteket, különösképpen a családokat.
Az ECRI országjelentése nem csupán a menekültügyről szól, hanem kitér egyéb jelenségekre is. Megállapítja, hogy egy radikális jobboldali párt nyíltan fellép romaellenes, homofób és idegenellenes gyűlöletbeszéddel. A gyűlöletbeszéd azonban – teszi hozzá – nem korlátozódik a szélsőséges pártokra és csoportokra, hanem máshol is előfordul a politikai spektrumon belül, és néhány alkalommal a hatóságok adósak maradtak azzal, hogy megszólaljanak az ilyen gyűlöletbeszéddel szemben. Ennek eredményeként a romákra, zsidókra, melegekre és menedékkérőkre tett becsmérlő kijelentések „közhellyé váltak a közbeszédben”. A média egy része nyíltan rasszista tartalmakat terjeszt az ECRI szerint.
A jelentés a romaellenes rasszista erőszakot az egyik legsúlyosabb magyarországi problémának nevezi. Felidézi, hogy félkatonai csoportok szerveztek felvonulásokat és törvénytelen őrjáratokat a roma közösség megfélemlítése érdekében. A Budapest Pride neonáci csoportok homofób támadásainak célpontja lett. Az utóbbi időben migránsok, menedékkérők lettek rasszista erőszak elszenvedői – írja az ECRI. A dokumentum összeállítói szerint a romák társadalmi befogadását célzó stratégia eddig kevés eredményt ért el, és nem képes kiküszöbölni a szegregációt az oktatásban.
