A tárcavezető az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépéssel indokolta több jogszabály módosítását. A menedékjogról, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítása – elsősorban a Magyarországra nehezedő migrációs nyomásra hivatkozva – tartalmaz olyan módosításokat, amelyekkel lehetőség nyílik a menekültügyi eljárások gyors és hatékony lefolytatására az uniós kereteken belül.
Az államhatárról szóló törvény módosítása pedig közérdekű használati jogot adna a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül. Az előterjesztés szerint Magyarország történetének legnagyobb mértékű migrációs nyomásának van kitéve, az intézményi rendszer pedig 130 százalékosan van túlterhelve. Pintér Sándor azt írta: a menedékkérők számának radikális emelkedése miatt erősíteni kellett a schengeni külső határ ellenőrzését és növelni kellett az idegenrendészeti őrzött szállások számát.
A délkelet-európai rendőri együttműködési egyezmény (PCCSEE) támogatása mellett június 23-án és 24-én lezajlott, Sirocco elnevezésű akcióban Magyarország, Szlovénia, Ausztria, Románia, Bulgária, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, valamint Albánia bűnügyi szervei vettek részt.
A tájékoztatás szerint a két nap alatt a nyomozók tizenöt olyan csempészgépjárművet azonosítottak, amelybe illegális bevándorlókat ültettek be Budapesten vagy amely úgynevezett előfutó funkciót töltött be. Az osztrák hatóságok további öt csempészjárművet tartóztattak fel.
Az embercsempészek között volt egy palesztin állampolgár is, akit előzetes letartóztatásba helyezett a Győri Járásbíróság.
Értékelése szerint a jelenlegi jogszabályi környezet módosítása azért szükséges, hogy azokat, akik megalapozott nemzetközi védelmi igénnyel rendelkeznek, minél gyorsabban és hatékonyabban azonosítani lehessen; az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat pedig mielőbb ki lehessen toloncolni az országból.
Pintér Sándor javaslatcsomagjában szerepel az államhatárról szóló törvény módosítása is. Ennek értelmében a magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított tíz méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. Ez a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveket „sajátos építményfajták létesítésére és üzemeltetésére” – azaz például ideiglenes biztonsági határzár létesítésére – jogosítja fel. A javaslat ennek megvalósítása érdekében rendelkezik a határ menti ingatlantulajdonosok kártalanításáról, a használati jog tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről.
A javaslat korlátozza az ismételt menedékkérők területen maradási jogát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan az, hogy korlátlanul Magyarország területén maradjon. A javaslat részletezi, hogy a menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázása érdekében; így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.
A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes vizsgálati – szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási időtartam lerövidül, és csökkennek a kérelmezőre fordított kiadások. A menekültügyi eljárás a döntés végrehajthatóvá válásáig tartana, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhatna. A hatóság megszüntethetné az eljárást, ha a kérelmező a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.
A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnének a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Ez utóbbi szigorítás mindössze néhány embert érint évente – olvasható az indítványban.
Módosulna a visszatartási idő is, 12 óráról 24 órára emelkedne. Ezt a belügyminiszter az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terheivel indokolja. Ugyancsak az eljárást gyorsítaná az a rendelkezés, amely szerint a kérelmezőket az őrizet helyén hallgathatná meg a bíróság.
Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes hétfőn kifejtette: az illegális bevándorlással kapcsolatos belügyminisztériumi javaslatok a bevándorlás mértékének korlátozását maximálisan szolgálják, ezért a Fidesz képviselőcsoportja támogatja az előterjesztett intézkedéseket. A közmunkaprogramba való bevonást fontosnak nevezte, ugyanakkor nemmel válaszolt az azt firtató kérdésre, hogy a menekültek elveszik-e majd a közmunkások állásait. A magyarországi migrációs táborok jövőjét firtató kérdésre a politikus azt mondta: a Fidesz-frakcióban is felmerült az, hogy bár a nemzetközi jogi kötelezettségeknek eleget téve ilyen táboroknak lenniük kell, ez nem jelenti azt, hogy ezeknek a nagyvárosokban kell működniük.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály egyebek között azzal egészülne ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatná az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők, illetve a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.
Az indítvány lehetőséget teremtene arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár a közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.
