Nagyon sok változás lehet a menekültügyi eljárásban

A menekültügyi eljárások rövidítésére tett javaslatot Pintér Sándor az Országgyűlésnek.

A javaslat korlátozza az ismételt menedékkérők területen maradási jogát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan az, hogy korlátlanul Magyarország területén maradjon. A javaslat részletezi, hogy a menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázása érdekében; így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.

A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes vizsgálati – szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási időtartam lerövidül, és csökkennek a kérelmezőre fordított kiadások. A menekültügyi eljárás a döntés végrehajthatóvá válásáig tartana, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhatna. A hatóság megszüntethetné az eljárást, ha a kérelmező a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.

A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnének a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Ez utóbbi szigorítás mindössze néhány embert érint évente – olvasható az indítványban.

Módosulna a visszatartási idő is, 12 óráról 24 órára emelkedne. Ezt a belügyminiszter az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terheivel indokolja. Ugyancsak az eljárást gyorsítaná az a rendelkezés, amely szerint a kérelmezőket az őrizet helyén hallgathatná meg a bíróság.

Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes hétfőn kifejtette: az illegális bevándorlással kapcsolatos belügyminisztériumi javaslatok a bevándorlás mértékének korlátozását maximálisan szolgálják, ezért a Fidesz képviselőcsoportja támogatja az előterjesztett intézkedéseket. A közmunkaprogramba való bevonást fontosnak nevezte, ugyanakkor nemmel válaszolt az azt firtató kérdésre, hogy a menekültek elveszik-e majd a közmunkások állásait. A magyarországi migrációs táborok jövőjét firtató kérdésre a politikus azt mondta: a Fidesz-frakcióban is felmerült az, hogy bár a nemzetközi jogi kötelezettségeknek eleget téve ilyen táboroknak lenniük kell, ez nem jelenti azt, hogy ezeknek a nagyvárosokban kell működniük.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály egyebek között azzal egészülne ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatná az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők, illetve a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.

Az indítvány lehetőséget teremtene arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár a közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.