A Liga elnöke, Gaskó István is arról beszélt nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjúban, hogy a költségvetés korai benyújtása miatt a bértárgyalásokat haladéktalanul meg kellene kezdeni. Szerinte lehetetlen helyzet, hogy a munkavállaló napi 8 órát dolgozik, és még annyi pénzt sem keres, hogy a létfenntartásához elegendő forrása meglegyen. Gaskó megemlítette, volt már arra példa az első Orbán-kormány idején, hogy a minimálbér jelentős mértékben, 20-25 százalékkal emelkedett.
A munkaadók a költségvetési szférával nem foglalkoznak, a jövő évi bérajánlást – amely a minimálbér-emelés mellett a másik lényeges eleme a béralkuknak – viszont egyelőre túl korainak tartják. Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének alelnöke a Magyar Nemzetnek kifejtette: a bérajánlásról azért nem időszerű még tárgyalni, mert a gazdasági helyzetet, így például a növekedést vagy az infláció mértékét nem lehet ilyen hosszú időre pontosan előre látni, ráadásul addig még a jogszabályok is változhatnak.
A munkaadók ezért az év vége felé akarnak megállapodni a jövő évi bérajánlásról – tette hozzá.
Tavaly az év utolsó napjaiban született meg az idei évre szóló bérmegállapodás, ami az akkori jelentések szerint „kínosan puha volt” a szakszervezetek szempontjából. Az akkori egyezség része volt az is, hogy a munka törvénykönyvének módosítása, a sztrájkjog, illetve a korkedvezmény ügyében idén tavasszal megállapodnak a konzultációs fórum ülésén, ám ebből végül nem lett semmi. Ezért egyes szakszervezetek tiltakozó akciókra készülnek, ami félpályás útlezárás, tüntetés vagy akár sztrájk is lehet.
A VKF-ülésen elhangzottak és a minimálbér-emelés ügyében kerestük tegnap Czomba Sándort, a nemzetgazdasági tárca államtitkárát is, de lapzártánkig nem sikerült elérni.
