Tartalékból emelnek béreket?

Csak a büdzsé elfogadása után várható egyezség a jövő évi minimálbér-növelésről.

A nyári szünet előtt szinte már bizonyosan nem lesz egyezség a jövő évi minimálbér-emelésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén. Így az alku – annak ellenére, hogy a közszférás fizetések miatt költségvetési kihatása is van az ügynek – csak az adótörvények és a jövő évi költségvetés elfogadása után, ősszel születhet meg. Ebben az esetben a kormány a tervek szerint a költségvetési tartalék terhére biztosítaná a béremelés fedezetét.

Ezt nem tartja jó megoldásnak a Magyar Szakszervezeti Szövetség, amelynek vezetője, Kordás László lapunknak aggasztónak nevezte a helyzetet. Kifejtette, a szövetség célja, hogy a ciklus végére a jelenlegi nettó 68 700 forintos minimálbér érje el az egy főre számított létminimum szintjét, vagyis a 87 510 forintot.

Ezért is akartak csomagban, több évre megállapodni, de egy már elfogadott költségvetés után aligha lesz érdemi mozgástér az emelésre. Az érdekvédők garanciát akarnak kapni arra, hogy az említett cél teljesül. A csaknem húszezres különbség egyébként az érdekvédők számításai szerint évente kilencszázalékos minimálbér-emeléssel lenne ledolgozható. Kordás felhívta a figyelmet arra is, hogy 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér bruttó összege, ami jelenleg 105 ezer forint. A több mint 30 ezres növekedésből viszont a dolgozók csak 8500 forintot láttak, a nettó összeg ennyivel emelkedett. Vagyis „az utóbbi 5 évnek az állam volt az igazi nyertese, hiszen a növekmény nagy részét a munkaadók kitermelték ugyan, de a dolgozók nem kapták meg” – fogalmazott.

A közszférában Kordás László szerint jelenleg a dolgozók 70 százaléka a létminimum alatt keres, ezért általános bérfejlesztést szorgalmaznak, olyat, amely a munkaadóknak sem jelent jelentős költségnövekedést. Ezt csak úgy lehet elérni, ha az állami adóelvonás csökken. Ráadásul ha több marad az emberek zsebében, a szegényebb rétegek többet is fogyasztanak majd, amivel az állam is jól jár, hiszen emelkednek az áfabevételek és az szja-ból is több folyik be – fejtette ki.

A Liga elnöke, Gaskó István is arról beszélt nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjúban, hogy a költségvetés korai benyújtása miatt a bértárgyalásokat haladéktalanul meg kellene kezdeni. Szerinte lehetetlen helyzet, hogy a munkavállaló napi 8 órát dolgozik, és még annyi pénzt sem keres, hogy a létfenntartásához elegendő forrása meglegyen. Gaskó megemlítette, volt már arra példa az első Orbán-kormány idején, hogy a minimálbér jelentős mértékben, 20-25 százalékkal emelkedett.

A munkaadók a költségvetési szférával nem foglalkoznak, a jövő évi bérajánlást – amely a minimálbér-emelés mellett a másik lényeges eleme a béralkuknak – viszont egyelőre túl korainak tartják. Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének alelnöke a Magyar Nemzetnek kifejtette: a bérajánlásról azért nem időszerű még tárgyalni, mert a gazdasági helyzetet, így például a növekedést vagy az infláció mértékét nem lehet ilyen hosszú időre pontosan előre látni, ráadásul addig még a jogszabályok is változhatnak.

A munkaadók ezért az év vége felé akarnak megállapodni a jövő évi bérajánlásról – tette hozzá.
Tavaly az év utolsó napjaiban született meg az idei évre szóló bérmegállapodás, ami az akkori jelentések szerint „kínosan puha volt” a szakszervezetek szempontjából. Az akkori egyezség része volt az is, hogy a munka törvénykönyvének módosítása, a sztrájkjog, illetve a korkedvezmény ügyében idén tavasszal megállapodnak a konzultációs fórum ülésén, ám ebből végül nem lett semmi. Ezért egyes szakszervezetek tiltakozó akciókra készülnek, ami félpályás útlezárás, tüntetés vagy akár sztrájk is lehet.

A VKF-ülésen elhangzottak és a minimálbér-emelés ügyében kerestük tegnap Czomba Sándort, a nemzetgazdasági tárca államtitkárát is, de lapzártánkig nem sikerült elérni.