A menekültek között nagyon sok kisgyermekes család is érkezik az országba, olyanok, akik egy új és szebb élet reményében kelnek útra. A bevándorlást humanitárius szempontból vizsgálva fontos hangsúlyozni, hogy az elsődleges feladat a segélyszervezetekre hárul, amelyek az önkéntesekkel összefogva tudják kezelni a helyzetet.
Az elmúlt napokban Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is a segélyszervezetek együttműködését hangsúlyozta, arra kérte a Karitatív Tanács tagjait, hogy fogjanak össze a Magyarországra érkező migránsok humanitárius megsegítése érdekében.
Ennek nyomán kerestük meg a segélyszervezeteket, hogy elmondják, milyen formában és hogyan tudnak segítségükre lenni a menekülteknek.
A tanács tagjai: a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet.
Az összefogás lassan elkezdődik, a Karitatív Tanács azonban eddig sem volt tétlen, csupán keveset hallattak magukról a segélyszervezetek, hiszen eddig is jelen voltak a „népvándorlás” által érintett, gócpontoknak nevezhető településeken.
Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs igazgatója az MNO-nak elmondta, hogy a szolgálatnak két Családok Átmeneti Otthona van, amely Budapesten a Lőportár utcában található. A 80 férőhellyel rendelkező befogadóközpontban menekültek, valamint oltalmazottak és az ő családjaik élnek. Az otthon lakói a szolgálat szakembereitől, szociális munkásaitól, lelkészeitől minden segítséget megkapnak. Munkájukat önkéntesek is segítik, akik a gyermekeknek szabadidős programokat szerveznek. Révész Szilvia hozzátette, tervben van, hogy bővítik 20 vagy akár 40 férőhellyel is a befogadóhelyek számát, ezzel segítve azokat a menekült gyermekeket, akik egyedül vannak, egyedül érkeztek.
A kommunikációs igazgató portálunknak azt is elárulta, hogy a szeretetszolgálat a lehetőségeihez mérten humanitárius segítséget is nyújt a menekülteknek. Korábbi akciójuk során a segélyszervezet három furgonja vizet, élelmiszert, higiéniai eszközöket, pelenkát, gyümölcsöt vitt Szegedre és Röszkére, az adományokat a szegedi vasútállomáson várakozó, várhatóan Magyarországon menedékkérelmet benyújtó, a továbbutazásra váró családok részére osztották szét.
A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet akciójáról már a Lánchíd Rádió korábban hírt adott, július elején az Evangélikus Egyház támogatásával egymillió forintot juttattak el a nagyfai ideiglenes befogadó központba. Gáncs Kristóf, a szervezet kommunikációs igazgatója a Lánchíd Rádiónak elmondta, hogy a civil szervezeteknek is segíteniük kell a menekülteken. Ezért adományvonalat indítottak a menekültek megsegítésére a 1353-as számon, amelyre várják a felajánlásokat. A bevételt elsősorban a hazánkba érkező gyermekek ellátására fordítják.
Valamint honlapjukon arról tájékoztatnak, hogy a nagyfai befogadó állomás után a Vámosszabadiban található menekülttábor számára is jelentős támogatást nyújtott az Ökumenikus Segélyszervezet a hét elején. A karitatív szervezet munkatársai több mint 3 millió forint értékben adtak át tartós élelmiszereket és gyermekruhákat a befogadó állomásnak. A következő héttől a pszichoszociális segítségnyújtásba is bekapcsolódnak, rendszeres gyermekfoglalkozásokat szerveznek a táborokban tartózkodó migráns családok gyermekei részére.
Korábban keveset lehetett hallani arról, hogy a máltaiak hogyan segítenek a migránsokon. A már említett államtitkári felhívás után jelentettek meg hétfőn egy közleményt. Morva Emília, a Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régióvezetője az MNO kérdésére válaszolva elmondta, hogy az időzítés véletlenül esett egybe a Karitatív Tanács közleményének időpontjával, hiszen az elmúlt hetekben sem tétlenkedtek, felmérték, hogy hol vannak azok a feladatok, amelyek hiányoznak az ellátásból. Valamint azt is hozzáfűzte, hogy most jutottak el oda, hogy kutatásaik alapján lássák, hol és hogyan tudnak segíteni a menekülteken: a karitatív szervezet az úton lévők egészségügyi ellátásának megszervezésére helyezi a hangsúlyt, mozgó orvosi rendelőivel, szociális munkásaival és teajárataival keresi fel azokat a helyszíneket, ahol az országon áthaladó menekültek nagyobb csoportokban megtalálhatók. Rendszeresen visszatérnek a szegedi, a Keleti és Kelenföldi pályaudvarokra, valamint a győri pályaudvar környékén kényszerűen várakozó menekültekhez, de a szolgálatok bárhová átirányíthatók, ahol szükség van a munkájukra.
A Magyar Vöröskereszt honlapján arról tájékoztat, hogy a nők és a gyermekek traumájának enyhítésére kiemelt figyelmet fordít. Július eleje óta aktívan részt vesz abban a munkában, hogy a röszkei idegenrendészeti előállító helyen – ahol a migránsok regisztrálását végzik –, pszichoszociális ellátást biztosítson a rászorulóknak. A Vöröskereszt munkatársai és önkéntesei a nappali időszakban az anyukáknak segítő beszélgetésre adnak lehetőséget, a gyermekeknek pedig játékos formában az elsősegélynyújtásra és a higiénia fontosságára hívják fel a figyelmét. A fő céljuk a gyermekek frusztrációjának csökkentése, és a gyermekeket gondozó anyák lelki megerősítése. A Magyar Vöröskereszt arról is informál, hogy további feladatok ellátásának előkészítését kezdték meg.
Összegyűjtöttük a segélyszervezetek online elérhetőségét és bankszámlaszámát, hogy adományával ön is segíteni tudja munkájukat és rajtuk keresztül a menekült családokat.
Az Ökumenikus Segélyszervezet adományvonalat indított a menekültek megsegítésére: a 1353-as számot hívva 250 Ft-tal segíthetünk a rászorulókon. A honlapon további információk érhetők el a támogatások módjáról. Számlaszámuk: 11705008-20464565
A Baptista Szeretetszolgálat internetes oldalán tájékoztat az adományozás lépéseiről.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat főszámlaszám: 11784009-20005320
A Magyar Vöröskereszt a K&H Bank 10405004-00026548-00000009 számlaszámra (KÖZLEMÉNY: Menekült) várja a pénzadományokat menekültügyi tevékenységének támogatására.
A Katolikus Karitász adományvonala: 1356, amelynek hívásával 500 Ft-tal támogathatjuk a menekült családokat.
A Magyar Református Szeretetszolgálatnak a jobbadni.hu online felületen ajánlhatjuk fel adományainkat az arra rászoruló menekült családoknak.
A Katolikus Karitász közleményében arról tájékoztat, hogy már korábban együttműködési megállapodást kötöttek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, melynek keretében folyamatosan segítették a befogadóállomásokon elhelyezett menekülteket.
Ferenc pápa útmutatását követve, a karitász figyelemmel kíséri a Magyarországra érkező, átutazó menekültek helyzetét és készen áll arra, hogy segítségére siessen az otthonaikat elhagyni kényszerülőknek.
A Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója az MNO-nak elmondta, hogy folyamatosan konzultálnak és egyeztetnek a Tanács tagjaival illetve az állami szervekkel és ahol kapacitáshiány lép fel, ott próbálnak segíteni, ez elsősorban a kisgyermekek ellátását jelenti; bébiételekkel és pelenkákkal.
Osgyáni Dániel portálunknak azt is elárulta, hogy a Magyar Református Egyház szervezeti egységével, a Menekültmisszióval az elmúlt években azon dolgoztak, hogy a menekültstátuszt kapott családok beilleszkedését segítsék: céljuk, hogy megismertessék velük a magyar nyelvet, a magyar kultúrát, emellett kiemelten foglalkoznak a beiskoláztatás és a munkahelyteremtés kérdéseivel is. Eddig 100–110 családon segítettek.
A debreceni menekülttábor lakóinak ellátására is nagy hangsúlyt fektetnek, a misszión keresztül élelmiszerrel és ruházattal támogatják a rászorulókat.
Az elmúlt hónapokban számos önszerveződő csoport jött létre, amelyek azt a feladatot tűzték zászlajukra, hogy hasonló gondolkodásmódú emberek közösségében szerepet vállalva összefogjanak és megsegítsék a menekülteket, főleg a kisgyermekes családokat vagy az árvákat.
A déli országhatártól a főváros felé tartó migráns csoportok fogadására Budapesten is összefogtak az önkéntes segítők. A Facebookon is jelen lévő Migration Aid nevű szervezet képviselője úgy fogalmazott: azért hozták létre a szervezetet, hogy a menekültek biztonságosan jussanak el a befogadóállomásokra úgy, hogy az a bevándorlók és a lakosság számára is biztonságos legyen.
Zsohár Zsuzsanna személyes tapasztalatai szerint a bevándorlók egy hatoldalas magyar nyelvű végzést kapnak a kezükbe az idegenrendészeti állomáson és így marad 24 órájuk arra, hogy eljussanak a befogadóállomásra. Ezzel két gond van – mutatott rá –, egyrészt nem latin betűt használó közegből jönnek, másrészt nem beszélnek magyarul. A migránsok többsége pastu, urdu, fárszi, illetve arab nyelven beszél. Mint mondta, a tolmácsolásban tudnak segíteni, hiszen vannak olyan önkénteseik, akik ismerik ezeket a nyelveket. Kezdetben napi szinten 10 családdal tudtak foglalkozni, de a csoport megnövekedett létszáma miatt naponta már akár 600-800 embernek tudnak segíteni.
Kiemelte, a legfontosabb, amit lelki támogatás terén biztosítani tudnak a menekülteknek, az az emberség. Vannak pszichológus szakértőik, akik az önkénteseknek segítenek, de hozzáteszi, hogy az arab világban a „mullah” feladata lelki támaszt nyújtani, ebből adódóan nem nagyon bíznak másban, csak a lelki vezetőjükben. Zsohár Zsuzsanna hangsúlyozta:
Nagy a felelősségünk, hiszen nagyon sok a fiatal és sok a gyermek. Ezek a társadalmak a jövőjüket a kezünkbe helyezik azzal, hogy a fiatalságukat ideküldik túlélni. Ez egy irgalmatlan bizalom az Európai Unió iránt, ezzel a bizalommal élni kell tudni. A legfőbb kincsüket adják. A család ékszere a gyermek, azért küldik, hogy megmeneküljenek.
