A Lúdvári párhuzamos csatorna a Tisza árterén keresztül vezet a töltéstől a folyóig, néhány méterre a magyar–szerb határtól. Ezen a területen június elejétől egyre több határsértő igyekszik eljutni Szegedre a vajdasági Martonos irányából.
Míg korábban az emberek leginkább a töltés tövében gyalogoltak, a csatorna partján látható nyomok alapján ma már gyakran beljebb, az ártéri erdő sűrűjében, egy-egy fát ledöntve kelnek át a meredek falú vízfolyás fölött. A jelek szerint ezt a néhány métert nem mindenkinek sikerül száraz lábbal megtennie, kedden a csatornában több helyen is cipők, papucsok úsztak, a parton pedig mindenfelé sáros ruhákat dobáltak el.
Vasárnap délután itt két határsértő a rendőröket látva beugrott a csatornába. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint egyikük a túlsó oldalon partot ért, a másik férfi azonban az élő Tiszában a szerb mélység irányába sodródott. A magyar rendőrök azonnal riadóztatták a szegedi vízi mentőket, valamint az esetről tájékoztatták a szerb hatóságokat, amelyek jelezték, hogy haladéktalanul több embert a helyszínre vezényelnek.
Seller András, a Szegedi Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálat vezetője kedden a helyszínen elmondta, a szerb rendőrség vasárnap este nem engedélyezte, hogy a magyar mentőhajó átlépje a határt. A férfi életét azonban már ekkor sem tudták volna megmenteni, legfeljebb a holttestet találhatták volna meg. A szakember szerint a Tisza négy kilométeres határszakaszán egy mentőhajónak is szolgálatot kellene teljesítenie, mert megnőhet azoknak az illegális bevándorlóknak a száma, akik a folyón keresztül próbálnak Magyarországra jutni.
Johanna Mikl-Leitner, az osztrák belügyi tárca vezetője szlovák kollégájával, Robert Kalinákkal kedden Bécsben aláírta azt az államközi megállapodást, amelynek értelmében Szlovákiában helyeznek el ötszáz, eddig Ausztriában tartózkodó bevándorlót.
Jobb elhelyezési körülményekért és az emberi jogok tiszteletben tartásáért tüntettek csaknem háromszázan – többségükben migránsok – az ausztriai Traiskirchenben hétfőn késő este. A város polgármestere eközben a tartományi menekültelhelyezés kudarcáról beszélt. Hozzátette: kiélezett a hangulat a városban, nagy a hangzavar éjszaka, a játszóterek tele vannak. Andreas Babler szerint a helyiek ugyan együtt éreznek a migránsokkal, egyúttal azonban „nagyon haragszanak” a belügyminiszterre, aki a polgármester szerint „eljátszotta a települések bizalmát”.
Babler hivatali visszaélésnek nevezte, hogy az Alsó-Ausztria számára előírt tartományi kvótát csupán Traiskirchen miatt tudják teljesíteni, egyetlen város viseli a terheket.
Alsó-Ausztriába naponta két-háromszáz menekült érkezik, és a traiskircheni táborból a hétvégén senkit nem irányítottak tovább másik befogadóhelyre. A polgármester korábban már humanitárius szükségállapotról beszélt, hiszen míg 480-an sátorban alszanak, 1700-an már a szabad ég alatt kénytelenek éjszakázni.
A tervek szerint Szlovákia az elhelyezés, az ellátás és a takarítás költségeit, valamint a villany-, a gáz- és a vízfogyasztást is állja. Továbbá irodahelyiségeket bocsát a szociális munkások rendelkezésére és jogi tanácsadást biztosít. Ausztria pedig egyebek között az orvosi ellátás és a biztonsági szolgálat biztosításával járul hozzá a befogadóhely működtetéséhez.
A Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) elismerően szólt az egyezségről, és az európai szolidaritás példájának nevezte az együttműködést.
Népszavazáson akarják elutasítani a csallóközi Bős lakói, hogy a szlovák kormány újranyissa a 2009-ben bezárt menekülttábort és ott helyezze el az 500 illegális bevándorlót. A bősi menekülttábor újranyitásáról szóló hírek még hivatalossá válásuk előtt komoly tiltakozáshullámot váltottak ki. A tiltakozás egy petícióval indult, majd miután azt több mint háromezren aláírták, a település önkormányzata a petíciós bizottság kezdeményezésére augusztus másodikára népszavazást írt ki a tábor újranyitásának elutasítására.
Jakus Zoltán, a menekülttábor újranyitását ellenző petíciós bizottság elnöke kiemelte, a menekülttábor korábbi működése idején az ott lakókkal több probléma és konfliktus is akadt, és gondnak tartják az elhelyezendők magas számát is, mivel úgy vélik, hogy az ötszáz idegen komoly negatív befolyással lenne az ötezres település életére.
Elhibázott lépésnek tartja a döntést Bős polgármestere, Fenes Iván is, aki úgy véli, tekintettel a múltbéli tapasztalatokra, a helyiek fenntartásai a tábor újranyitásával szemben jogosak. Furcsának tartja, hogy a település önkormányzatát eddig hivatalosan a bevándorlók érkezésének időpontjáról sem értesítették, és azok számáról is csak a médiából értesültek.
Az is kérdéses, hogy a népszavazás eredményét mennyire veszi majd figyelembe a szlovák kormány, az önkormányzat azonban ettől függetlenül továbbra is minden rendelkezésére álló jogi eszközzel tiltakozni fog a tábor megnyitása ellen.
Berényi József, az MKP elnöke elmondta: továbbra is kiállnak a helyi lakosok mellett, és érthetetlennek tartják azt is, hogy a szlovák kormány miért a bősi menekülttábor újranyitásával akarja megoldani az illegális bevándorlók elhelyezésének kérdését, amikor a működő szlovákiai menekülttáborok nagy része csaknem üres. Berényi azt javasolja, hogy a homonnai táborba helyezzék el a menekülteket, tudomása szerint 500 szabad helyük van.
