A szőttes története hasonló annak anyagához, több szálon fut, ezek pedig összhangban találkoznak – idézte fel az Országgyűlés elnöke. Az egyik ilyen szál a Tisza szabályozásának története: ennek köszönhetően terjedt el ezen a tájon a szőttes alapanyagának, a kendernek a szántóföldi művelése és felhasználása.
A folyószabályozási munkálatok – Vásárhelyi Pál tervei alapján – a 19. század közepén indultak, a szabadságharc kitörése miatt azonban megrekedt a munka. Az 1850 utáni önkényuralom megakasztotta a Vásárhelyi-tervet, a pénzhiány miatt a munkálatok megálltak, a szikesedés miatt a Tisza mentén az állatállomány 80 százaléka elpusztult. Az 1879-es szegedi árvíz tragédiája kellett ahhoz, hogy visszatérjenek a Tisza szabályozásának tervéhez; az 1884-ben elfogadott tiszai vízjogi törvényeket követően jöttek létre Paszabon is a kender művelésének és megmunkálásának feltételei.
A helyi szál pedig az a néhány nagyszerű paszabi közösségépítő ember volt, akinek a munkája nélkül a helyi néplélekben őrzött motívumvilág nem ölthetett volna testet a kenderből készült szőttesekben – mondta az Országgyűlés elnöke.
„A paszabiak a szükségből erényt kovácsoltak, a szűkösségből pedig kulturális gazdagságot és megélhetést teremtettek, példát mutatva arra, hogy aki segít magán, azt az Isten is megsegíti” – tette hozzá.
A szőttesnapok alkalmából kulturális műsorral, gasztronómiai ínyencségekkel és kirakodóvásárral várják az érdeklődőket Paszabra.
