Egészségromboló a magyarok életmódja

A magas vérnyomás mellett a mozgáshiánynak és az egészségtelen életmódnak van a legnagyobb egészségromboló hatása.

Magas a krónikus és intenzív ápolást igénylő betegségek aránya a magyar társadalomban, minden harmincadik felnőtt küszködik valamilyen tumoros megbetegedéssel, és minden kilencedik cukorbeteg – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egészségi állapotra vonatkozó tanulmányából. A betegségek tekintetében jelentősek a társadalmi különbségek: az alapfokú képzettségűeknél a diabétesz kialakulása 50, a magas vérnyomásé 25, a légzőszervi panaszoké pedig 100 százalékkal magasabb arányban fordul elő, mint a felsőfokú végzettségűeknél.

Az összesített eredményekből jól látszik: az első számú kockázati tényező a magas vérnyomás, amely minden harmadik felnőttet érint, hatására pedig különféle szív- és érrendszeri megbetegedések is kialakulhatnak. A második helyen szerepel a dohányzás, ennek gyakorisága 2009-ig csökkent, ám azt követően – az elemzések szerint – a mérséklődés megtorpant. A 2014-es egészségfelmérésből már az derült ki, hogy a felnőtt lakosság 29 százaléka dohányzik (ez 2009-ben 31 százalék volt), és valójában csak az alkalmi dohányzók aránya csökkent, a rendszeresen cigarettázók száma a kampányok és tiltó intézkedések ellenére sem változott. A fiatalabb korosztály körében még nőtt is a dohányzók aránya.

Egyre több túlsúlyos embert regisztráltak: a nemzetközi összehasonlítások szerint a magyarok között magasabb az elhízottak aránya más európai országokhoz képest, vagyis nagyobb arányban számíthatunk valamiféle egészségi problémára a testsúlyunk miatt. A társadalmon belül a felsőfokú iskolai végzettségűek engedik el magukat jobban – az Európai Statisztikai Hivatal 2009-es adatai alapján 55 százalékuk elhízott.

Az alkoholfogyasztást tekintve a publikált adatok alapján hazánk a magas fogyasztású országok közé tartozik – a 2014-es egészségfelmérésben a megkérdezettek 5,4 százaléka vallotta magát „nagyivónak”. Az egészségi állapotot feltérképező tanulmány szerint a túl kevés gyümölcsfogyasztás is erős kockázati tényező. De nem meglepő az sem, hogy a sportolás hiánya is az élbolyban szerepel.

A sorrendből egyértelmű: olyan hétköznapi dolgokkal is hihetetlenül sokat tehetnénk az egészségünk megőrzéséért, mint egy alma reggelire, vagy a lépcsőzés, mégis sokan választják inkább a süteményt és a liftet. Az egészségtelen életmód következménye, hogy hazánkban minden tizedik iskolás elhízott. A túl sok ülés sincs jó hatással a keringésre, egyre többeknél alakulnak ki szív- és érrendszeri problémák is, amelyek a tizenöt év feletti magyarok megközelítőleg negyedét érintik. Ennek elkerüléséhez javasolt az életkornak és az egészségi állapotnak megfelelő rendszeres sportolás.

A KSH kiadványának adatai szerint a fertőző betegségek sem kímélték az országot: míg 2005-ben 501 ember halt meg ilyenek miatt, addig 2013-ban már közel kétszer annyian, 904-en. Ebben kiemelkedő szerepe lehet az antibiotikumrezisztenciának is, amely egyre több beteget érint. A gyógyszerekre érzéketlen fertőzések veszélyt jelentenek, ezek elkerüléséhez fontos, hogy csak valóban indokolt esetben szedjen a beteg antibiotikumot.