Komolyan kell venni a tüdőgyulladást

Az utóbbi időben emelkedett azoknak a betegeknek a száma, akik fertőző megbetegedés következtében vesztették életüket.

Az utóbbi időben emelkedett azoknak a betegeknek a száma, akik fertőző megbetegedés következtében vesztették életüket. Míg 2005-ben 501 ember halt meg emiatt, addig 2013-ban már 904 – derül ki a KSH Demográfiai portréjából.

Ludwig Endre professzor, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház tudományos igazgatója szerint mielőtt elemezni kezdenénk ezeket a tényeket, fontos tisztázni, hogy mit értünk fertőző betegségeken.

– A köztudatban az él, hogy ezek klasszikusan a ragályosan terjedő fertőzések, például a kolera, a vérhas vagy a kanyaró. De ezeknek a betegségeknek az előfordulási aránya a fejlettebb országokban, ahol jók a higiénés körülmények, tulajdonképpen alacsony, ezért egészen más betegségekre helyeződött a hangsúly.

– Fertőző betegségeket tulajdonképpen mikrobák okoznak, ilyen értelemben idesorolható a tüdő- és az agyhártyagyulladás is, a klasszikus hepatitis, de egy műtét utáni fertőzés is ebbe a kategóriába tartozhat – szögezte le Ludwig Endre.

A professzor szerint paradox módon éppen azokról a fertőző betegségekről áll rendelkezésre pontos adat, melyek hazánkban már szinte alig fenyegetik a lakosságot, ugyanakkor azt nem tudni pontosan, hogy évente hány embert kezelnek tüdőgyulladás vagy szepszis miatt. (A szepszis a szervezet reakciója valamilyen külső fertőzésre, sérülésre. Következményeként beindul egy általános gyulladásos és véralvadási reakció, amely egy idő után túlzottá, szabályozatlanná válik, és a szervezet gyakorlatilag elpusztítja önmagát – a szerk.) Ludwig Endre szerint ezekről sem az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), sem az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) nem vezet nyilvántartást.

– A fejlett világban a tüdőgyulladás a hatodik leggyakoribb halálok, egy nagyon súlyos megbetegedés, leginkább ennek következtében alakulhat ki szepszis. A betegek sem kezelik megfelelő komolysággal ezt a fertőzést, érdemtelenül elhanyagolt, pedig kiemelt szerepe van a mortalitásban. A hozzátartozók általában nem értik, mi az oka annak, ha szerettük tüdőgyulladás miatt halt meg, hiszen úgy gondolják, erre manapság már vannak antibiotikumok is. Tisztában kell lenni vele, hogy a legjobb kezelés mellett is halálos lehet a betegség – hangsúlyozta a professzor.

A KSH adatai, amelyek szerint közel kétszer annyian haltak meg fertőző megbetegedésekben 2013-ban, mint 2005-ben, Ludwig szerint nem feltétlenül relevánsak.

– Ezek a számok nem azt mutatják, hogy Magyarországon hány olyan eset fordult elő, mikor a beteg halálához hozzájárul egy rezisztens baktérium, amelyek száma az elmúlt években kétségtelenül jelentősen emelkedett. Ehhez ugyanis célzott vizsgálatokra lenne szükség. Az elmúlt években két megbetegedés száma emelkedett jelentősen, az egyik az A hepatitis, ami enyhe, többnyire spontán gyógyul, és egy hasmenéses, ami valóban magas halálozással járhat – fejtette ki.

Arra a kérdésre, hogy létezik-e Magyarországon olyan kór, amelynek előfordulása az utóbbi néhány évben folyamatosan növekedett a lakosság körében, és különösen veszélyessé válhat, Ludwig Endre kifejtette: ilyen a már említett, mutálódott baktérium okozta hasmenéses megbetegedés, amely elsősorban előzetesen már antibiotikummal kezelt pácienseknél alakul ki. Mint mondta, a betegség súlyos, nehezen kezelhető hasmenést okozhat, és elsősorban az időseket veszélyezteti, közöttük és a legyengült betegek között tizenöt-húsz százalékos a halálozási arány. – A legnagyobb probléma, hogy a betegeket nem mindig lehetséges megfelelően elkülöníteni, nincs elegendő személyzet és hely sem, így a betegség könnyen terjedhet – figyelmeztet a professzor.

Ahogy arról korábban írtunk, az egyre növekvő antibiotikum-rezisztencia az egész társadalomra nézve káros, Ludwig Endre a témával kapcsolatban leszögezte, a baktériumok nem attól veszélyesebbek, mert rezisztenssé válnak egy-egy antibiotikumra, hanem attól, hogy kevesebb és kevésbé hatékony gyógyszert lehet eredményesen bevetni ellenük. Éppen ezért az intenzív osztályon fekvő, súlyos állapotú, sok műtéten átesett, cukor- és veseproblémákkal küzdő betegeknél jóval nehezebb az antibiotikum-választás, mert egyre nagyobb a statisztikai valószínűsége, hogy a rezisztencia miatt egy hatástalan gyógyszerrel próbálkoznak.