Menekülttáborok a magyar határ közelében

Zűrzavaros állapotok, a túlzsúfolt menekültszálláson elégedetlen migránsok, akadozó orvosi ellátás – ezt tapasztaltuk az ausztriai Traiskirchenben.

Szombat délután van, egy civil szervezet ételt kezd osztani az intézmény előtt, a rendőrség ezért lezárja a gépkocsiforgalom elől az utcát. Az önkéntesek nagyon nehezen birkóznak meg a feladattal – az emberek idegesek és türelmetlenek. Nem várjuk meg, hogy mi lesz az eredmény, de az utcában elszórt ételmaradékok azt jelzik, hogy a korábbi osztások nem sikerültek tökéletesen. A település polgármestere a Die Presse című osztrák napilapban pár napja arra panaszkodott, hogy egyre fokozódik a hangulat a városkában, a parkok és a játszóterek tele vannak migránsokkal, nagy a hangzavar, éjjel is nehéz a pihenés. Andreas Babler úgy véli, a helyiek együtt éreznek ugyan a migránsokkal, egyúttal azonban „nagyon haragszanak” a belügyminiszterre, aki a polgármester szerint „eljátszotta a települések bizalmát”.

A csallóközi Bős település lakóit az zavarja, hogy éppen innen, Traiskirchenből hoznának ötszáz menekültet, amíg azok menedékkérelméről a helyi, vagyis osztrák hatóságok döntenek. A magyar határtól nem messze lévő település vezetőjét nem kérdezték meg, amikor az osztrák és szlovák kormány erről döntést hozott – az osztrák belügyminiszter nem félt kimondani, hogy azért tennének át ötszáz migránst a Szlovák Műszaki Egyetem üresen álló épületébe, mert így olcsóbb az országának. A bősiek előbb petíciót fogalmaztak meg (ezt több mint háromezren írták alá az ötezer lelkes községben), tegnap pedig népszavazást szerveztek a kérdésről. A szlovák belügyminisztérium sajtószóvivője sietett kijelenteni, hogy a kormányt a népszavazás eredménye nem kötelezi semmire. Sajtóértesülések szerint a megállapodás értelmében már augusztusban idehoznak kétszázötven embert, hogy aztán szeptemberben még ennyien jöjjenek.

Vasárnap délelőtt érkezünk a vízerőmű melletti településre, az emberek a templomból nagy csoportokban mentek a helyi iskolába szavazni. A 4300 szavazásra jogosultnak erre a kérdésre kell válaszolnia: „Ellenzi ön ideiglenes menekülttábor létesítését Bősön a Szlovák Műszaki Egyetem épületében?” A referendumot nagyszámú osztrák, szlovák és magyar tévéstáb kíséri figyelemmel, de a voksolók nem nagyon akarnak nyilatkozni. Aki vállalja a kérdéseket, az arról beszél: igaz ugyan, hogy tizenöt évig már működött menekülttábor a településen [ezt hat évvel ezelőtt zárták be – a szerk.], de akkor jellemzően európai menekültek voltak, és velük nem volt semmi probléma. Most azt látják a sajtóban, a közösségi hálón és másutt, hogy az újonnan érkezők agresszívak, követelőznek, és ezért féltik a falujuk csendjét és biztonságát. – Ha az ausztriai körülményekkel is elégedetlenek, mi lesz velük itt? – teszi fel a kérdést valaki.

Fenes Iván polgármester lapunk kérdésére azt is sérelmezte, hogy a kormány kész tények elé állította őket, nem kérve ki sem az ő, sem a lakók véleményét a tervekről. A polgármester szerint várhatóan érvényes lesz a népszavazás – ehhez legalább a voksolásra jogosultak fele meg kell hogy jelenjen az urnáknál. – Tisztában vagyok azzal, hogy a referendum eredménye a kormányzati szerveket nem kötelezi semmire, ennek ellenére erkölcsi kötelességünk volt kiírni a népszavazást. Az eredmény tükrében a belügyminisztériumhoz, a menekültügyi hivatalhoz és az épület tulajdonosához fogok fordulni, megkérve őket, hogy respektálják a helyiek döntését.

Tegnap kora esti adatok szerint a népszavazáson részt vevők több mint 96 százaléka elutasította a tábor újranyitásának tervét.