A tárcavezető szerint az osztrák kancellár kritikája nem egészen érthető, hiszen egyrészről figyelmeztette Magyarországot, hogy regisztrálja és ne engedje át a menekülteket Ausztriába, másrészről a magyar–szerb határon álló kerítés építését bírálta. El kell dönteni, hogy mit akarunk: védeni a határokat, vagy mindenkit átengedni? – tette fel a kérdést a tárcavezető.
Elmondta: a kerítés azzal a céllal épült, hogy a migránsokat a törvényes határátkelőkhöz irányítsa. Tájékoztatása szerint jelenleg azon dolgoznak, hogy a magyar–szerb határon létesüljön három tranzitzóna, ahol az emberek benyújthatják menedékkérelmüket, amelyet gyorsan és egyenként bírálnak majd el. Aki megkapja a menekültstátuszt, az beutazhat Magyarországra, akinek azonban elutasítják a kérelmét, annak el kell hagynia a tranzitzónát Szerbia irányába – mondta a miniszter.
Szijjártó kifejtette: a magyar–szerb határon lévő kerítés megépítésére azért volt szükség, hogy az unió külső határait megvédjék. Kitért arra is, hogy kiemelt fontosságú az illegális határátlépések megakadályozása.
A tárcavezető elmondta: korábban a menekültek együttműködőek voltak, azonban a vitatható németországi bejelentést, miszerint a szíriai menedékkérők esetében Németország felfüggeszti a dublini rendeletet, meghívásként értékelték, és már kevésbé kooperatívak.
„Amit most átélünk”, az egy migrációs válság, a modern kor népvándorlása – jelentette ki a tárcavezető.
Idén 167 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra, 99 százalékuk Szerbián át érkezik, és mintegy 150 ezer ember nyújtott be menedékkérelmet az országban – mondta a tárcavezető és rámutatott: azonban az a gond, hogy csaknem mindegyikük elhagyta az országot még azelőtt, hogy az eljárás megkezdődött volna. Becslése szerint átlagosan a kérelmet benyújtók kilenc százaléka kap menekültstátuszt Magyarországon.
