Turai János: A holokauszt nem ilyen volt

A Váci Zsidó Hitközség vezetője méltatta a kormányt, amiért megvédi az Európai Unió határait.

Turai János úgy látja, a jelenlegi, „modern kori népvándorlás” semmi esetre sem hasonlítható össze a holokauszttal, hiszen az más nemzetközi körülmények között és okok miatt következett be. Álláspontja szerint a mai jelenség akkor már inkább a sztálini diktatúrával vethető össze, amikor embertömegeket üldöztek el a szülőföldjükről.

– Mint holokauszttúlélő azt mondom, hogy akik a holokauszt elől szerettek volna menekülni, azoknak nem volt hova menekülniük, nem voltak önkéntes segítők, csak önkéntes besúgók. Sajnos a holokausztban összegyűjtött zsidókat nem meleg takarókkal és nem banánnal várták, hanem puskagolyókkal – magyarázta Turai. A magyar kormány – folytatta – Európában egyedüliként mindent megtesz azért, hogy az Európai Unió határait megvédje, és felháborítónak nevezte, hogy a migránsok nem voltak hajlandók regisztráltatni magukat és egyáltalán nem működtek együtt a hatóságokkal. A migránsok legnagyobb hányada szerinte megélhetési, vagy úgynevezett gazdasági menekült, akik a jobb élet reményében jönnek Európába.

A VZSH elnöke, akinek az elmúlt évtizedekben végzett kiemelkedő munkáját a közelmúltban Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el, arról is beszélt lapunknak, hogy ő soha nem csak a váci, hanem a teljes magyar zsidóságért dolgozott. Nevéhez fűződik többek közt a helyi zsinagóga felújítása. Az önkormányzattól vásárolta meg az 1846-ban épült, romos épületet, majd tizenegy éven keresztül, önerőből és pályázatokból újította fel azt. A zsinagógát 2008-as átadásakor az időközben megboldogult nagy tekintélyű Schweitzer József országos főrabbi avatta fel. A holokauszt után felújított zsinagógák közül a váci az első és eddig egyetlen, amelyet a helyi hitközség saját beruházásában épített újjá. Turai évtizedek óta karitatív céllal jár határon túli területekre, így többek közt Ukrajnába, ahová gyógyszereket szállít. Szintén ő hozta létre a tavaly megnyitott Duna–Ipoly–Galga Regionális Holokauszt Oktató-Kutató Központot, amely a régi zsidó temetőnél található. Az intézményt a város önkormányzatának támogatásával a holokauszt 70. emlékévében, a Civil Alap–2014 pályázaton nyert forrásból valósította meg, ami némi feszültséget teremtett a VZSH és a Mazsihisz között, lévén, hogy a Mazsihisz tavaly év elején bojkottot hirdetett a kormányzati emlékévvel szemben.

Az elnök szólt arról is, hogy a közelmúltban megerősítették a 2008-ban létrehozott Duna–Ung–Szamos csoport működéséről szóló együttműködési megállapodást, amit a Váci Zsidó Hitközség, Kárpátaljai Magyar Zsidók Egyesülete és a Szatmárnémeti Zsidó Hitközség alapított. A csoport tevékenysége a trianoni diktátum miatt az anyaországon kívül rekedt idős magyar zsidók életkörülményének javítása.

Turai szerint egy hitközség vezetőjeként határozottnak kell lenni, törekednie kell ugyanakkor arra, hogy mindenkivel jó kapcsolatot ápoljon, s kerülni kell a Budapesten olyan gyakori csetepatékat. A különbségek helyett azokat a szálakat kell keresni minden emberben, amik azonosak, amik összekötnek minket – tette hozzá. Az elnök Schweitzer Józsefre és a szinten a közelmúltban elhunyt Deutsch Róbertre (a Maszihisz rabbitestületének elnöke – a szerk.) emlékezve arról beszélt, a magyar zsidóság a közelmúltban két nagyszerű rabbit veszített el, akiknek meghatározó szerepük volt a magyar zsidóság életében.

Arra a kérdésre, méltó utódja lehet-e Schweitzer Józsefnek az időközben a Mazsihisz rabbitestülete által megválasztott, már említett Fröhlich Róbert, Turai annyit mondott, nem lesz egyszerű dolga, ha elődjének nyomába akar lépni.

Turai Jánost idén választották meg újból a váci hitközség elnökének. A következő négy év szerinte a további építkezés éve lesz, ugyanis a hitközség a mai napig nem rendelkezik irodával és egyéb közösségi helyiséggel.

Az elnök rámutatott arra is, hogy a váci hitközség a kárpótlások során az állam által vállalt örökös járadékba a vidéki hitközségek közül a negyedik legtöbb pénzösszeget vitte be, ami megfelel a Mazsihisz éves költségvetése 2,4 százalékának. Turai szerint ennek ellenére VZSH éves járadéka nem sokkal haladja meg azok járadékát, akik egy fillért sem vittek be az alapba. Az őseink által Vácon létrejött kárpótlási értékek 80-90 százalékát Budapesten költik el – összegzett.