Nincs elég gyógytornász az állami kórházakban

A képzés népszerű, ám nehéz bejutni.

Kuslits Szonja
2015. 10. 12. 12:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A gyógytornász az egyik legnépszerűbb szak, ennek megfelelően bekerülni is nehéz: tavaly és idén is 410 pont körül volt a felvételi határ – tájékoztatta lapunkat Nagy Zoltán Zsolt, a budapesti Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának (SE ETK) dékánja. Gyógytornászokat Budapesten nemcsak magyar, hanem angol nyelven is képeznek.

– Nemzetközi sikerekkel is büszkélkedhet a szak: tavaly hazánkban járt a Nemzetközi Gyógytornászszövetség elnöke, aki olyan színvonalasnak találta az oktatást, hogy javasolta a nemzetközi akkreditáció megindítását is. Erre eddig magyar oktatási intézményben nem volt példa – mondta a dékán. Nagy Zoltán Zsolt úgy véli, ez is bizonyítja, hogy a munkaerőpiac befogadja az itt végzett és a képzésnek köszönhetően megfelelő tapasztalatú hallgatókat. A diákok rendszeresen járnak kórházi gyakorlatokra, kiemelten jó a kapcsolat a traumatológiai, reumatológiai vagy ortopédiai szakorvosokkal. Az egyetemen végzett gyógytornászok átfogó gyógyászati és anatómiai ismereteket kapnak. – A diplomások nagy része Magyarországon marad, és főleg kórházakban, fürdőkben, idősek otthonában vagy a magánellátásban helyezkednek el, de népszerűek a gyógytornászok számára a rehabilitációs központok és a sportolókat kezelő intézmények is – mondta Nagy Zoltán Zsolt.

Horváth Mónika főiskolai tanár, az SE ETK fizioterápiai tanszékének vezetője másként látja a helyzetet. Szerinte a gyógytornászok többsége nem a közkórházakban helyezkedik el, mivel ezekben az intézményekben állandó létszámstop van érvényben. Meghatározzák, hogy legkevesebb hány gyógytornász képes elvégezni a szükséges feladatokat, és többet nem is vesznek fel. Így azok, akik kórházakban dolgoznak, szinte állandóan túlterheltek. Valójában sokkal több gyógytornászra volna szükség, mint amennyi a kvóta – mondta a tanszékvezető. Horváth Mónika – Nagy Zoltán Zsolttal ellentétben – úgy ítéli meg, a gyógytornászok többsége a kórházi létszámstop és a jobb fizetés miatt inkább a magánszektorban talál munkát, de sokakat csábít az ausztriai, németországi vagy angliai magasabb bér.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy a diplomás gyógytornászoknak járó közalkalmazotti fizetés messze nem piacképes, mindössze 120–150 ezer forint között mozog. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az állami finanszírozású intézményekben szinte állandó hiány van gyógytornászokból, ami a betegek és a dolgozók mindennapjait is megnehezíti. Azért, hogy a nem magánellátásban dolgozók is meg tudjanak élni, elengedhetetlen egy másodállás. Ilyenkor összességében napi 11-12 órát dolgoznak a gyógytornászok. Ezen a szakterületen egyébként kevésbé jellemző, hogy a betegek hálapénzt adnak. Az egyetemeken még a kórházaknál is rosszabb a helyzet, hiszen az ott dolgozó szakembereket nem érintette az egészségügyi bérrendezés. A követelmények nagyon magasak: bizonyos esetekben tudományos fokozat szükséges, az igényekhez képest pedig itt is hihetetlenül alacsony a fizetés.

A szakember elmondása szerint az alapellátásban, a házi betegellátásban nagy szükség volna a gyógytornászok munkájára. Az alapellátásba azonban még nem került be a gyógytorna, nem finanszírozott, ezért sokakat ápolói státusra vesznek fel.

A tanszékvezető főállásban oktat az SE ETK-n, emellett a Szent János Kórház mozgásszervi rehabilitációs osztályán végez klinikai munkát, így a képzésre és a gyakorlati munkára is van rálátása. Egyrészt találkozik a pályára készülő fiatalokkal, másrészt a betegekkel, akiket nekik kell majd gyógyítaniuk. – Az a tapasztalatom, hogy az elmúlt években a gyógytorna-fizioterápia sok kórkép esetén, például a gerincsérvet megelőző állapotoknál, a gerincsérv kezelésénél előtérbe került a műtéti megoldásokkal szemben. Egyre többen tapasztalják meg, hogy a konzervatív terápia működik, ráadásul ma már a magasan képzett gyógytornászok betegvizsgálatra, funkcionális diagnózis felállítására is képesek, így önálló munkavégzésre alkalmasak – fejtette ki Horváth Mónika.

A gyógytornászképzés kiemelkedő eredményének számít, hogy négy éve egyetemi szintű mesterképzés (MA) is elérhető a hallgatók számára. Korábban csupán a négyéves, főiskolai képesítést nyújtó alapszakra (BA) tudtak jelentkezni azok, akik gyógytornásznak akartak tanulni. Évente legalább 350 gyógytornász végez, a szakot kifejezetten népszerűvé teszi, hogy többféle elhelyezkedési lehetőség is elérhető a diplomát szerzetteknek. A szakmán belül a legnépszerűbb területnek számítanak a mozgásszervi betegségeket érintő, reumatológiai és traumatológiai problémák és az ortopédiai kórképek, például a tartáshibák vagy a gerincferdülés kezelése. Sokan specializálódnak a neurológiai betegség miatt kialakult rendellenességekre is, de a Parkinson-kór, a stroke vagy a sclerosis multiplex esetén alkalmazott speciális gyógytorna is kedvelt a hallgatók körében.

Magyarországon hat helyen, Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Zalaegerszegen és Pécsett működik gyógytornászképzés. Arra a kérdésre, hogy a túlképzés és az elhelyezkedési lehetőségek közötti ellentmondás hogyan oldható fel, egyelőre nincs válasz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.