Nincs elég gyógytornász az állami kórházakban

A képzés népszerű, ám nehéz bejutni.

A gyógytornász az egyik legnépszerűbb szak, ennek megfelelően bekerülni is nehéz: tavaly és idén is 410 pont körül volt a felvételi határ – tájékoztatta lapunkat Nagy Zoltán Zsolt, a budapesti Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának (SE ETK) dékánja. Gyógytornászokat Budapesten nemcsak magyar, hanem angol nyelven is képeznek.

– Nemzetközi sikerekkel is büszkélkedhet a szak: tavaly hazánkban járt a Nemzetközi Gyógytornászszövetség elnöke, aki olyan színvonalasnak találta az oktatást, hogy javasolta a nemzetközi akkreditáció megindítását is. Erre eddig magyar oktatási intézményben nem volt példa – mondta a dékán. Nagy Zoltán Zsolt úgy véli, ez is bizonyítja, hogy a munkaerőpiac befogadja az itt végzett és a képzésnek köszönhetően megfelelő tapasztalatú hallgatókat. A diákok rendszeresen járnak kórházi gyakorlatokra, kiemelten jó a kapcsolat a traumatológiai, reumatológiai vagy ortopédiai szakorvosokkal. Az egyetemen végzett gyógytornászok átfogó gyógyászati és anatómiai ismereteket kapnak. – A diplomások nagy része Magyarországon marad, és főleg kórházakban, fürdőkben, idősek otthonában vagy a magánellátásban helyezkednek el, de népszerűek a gyógytornászok számára a rehabilitációs központok és a sportolókat kezelő intézmények is – mondta Nagy Zoltán Zsolt.

Horváth Mónika főiskolai tanár, az SE ETK fizioterápiai tanszékének vezetője másként látja a helyzetet. Szerinte a gyógytornászok többsége nem a közkórházakban helyezkedik el, mivel ezekben az intézményekben állandó létszámstop van érvényben. Meghatározzák, hogy legkevesebb hány gyógytornász képes elvégezni a szükséges feladatokat, és többet nem is vesznek fel. Így azok, akik kórházakban dolgoznak, szinte állandóan túlterheltek. Valójában sokkal több gyógytornászra volna szükség, mint amennyi a kvóta – mondta a tanszékvezető. Horváth Mónika – Nagy Zoltán Zsolttal ellentétben – úgy ítéli meg, a gyógytornászok többsége a kórházi létszámstop és a jobb fizetés miatt inkább a magánszektorban talál munkát, de sokakat csábít az ausztriai, németországi vagy angliai magasabb bér.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy a diplomás gyógytornászoknak járó közalkalmazotti fizetés messze nem piacképes, mindössze 120–150 ezer forint között mozog. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az állami finanszírozású intézményekben szinte állandó hiány van gyógytornászokból, ami a betegek és a dolgozók mindennapjait is megnehezíti. Azért, hogy a nem magánellátásban dolgozók is meg tudjanak élni, elengedhetetlen egy másodállás. Ilyenkor összességében napi 11-12 órát dolgoznak a gyógytornászok. Ezen a szakterületen egyébként kevésbé jellemző, hogy a betegek hálapénzt adnak. Az egyetemeken még a kórházaknál is rosszabb a helyzet, hiszen az ott dolgozó szakembereket nem érintette az egészségügyi bérrendezés. A követelmények nagyon magasak: bizonyos esetekben tudományos fokozat szükséges, az igényekhez képest pedig itt is hihetetlenül alacsony a fizetés.

A szakember elmondása szerint az alapellátásban, a házi betegellátásban nagy szükség volna a gyógytornászok munkájára. Az alapellátásba azonban még nem került be a gyógytorna, nem finanszírozott, ezért sokakat ápolói státusra vesznek fel.

A tanszékvezető főállásban oktat az SE ETK-n, emellett a Szent János Kórház mozgásszervi rehabilitációs osztályán végez klinikai munkát, így a képzésre és a gyakorlati munkára is van rálátása. Egyrészt találkozik a pályára készülő fiatalokkal, másrészt a betegekkel, akiket nekik kell majd gyógyítaniuk. – Az a tapasztalatom, hogy az elmúlt években a gyógytorna-fizioterápia sok kórkép esetén, például a gerincsérvet megelőző állapotoknál, a gerincsérv kezelésénél előtérbe került a műtéti megoldásokkal szemben. Egyre többen tapasztalják meg, hogy a konzervatív terápia működik, ráadásul ma már a magasan képzett gyógytornászok betegvizsgálatra, funkcionális diagnózis felállítására is képesek, így önálló munkavégzésre alkalmasak – fejtette ki Horváth Mónika.

A gyógytornászképzés kiemelkedő eredményének számít, hogy négy éve egyetemi szintű mesterképzés (MA) is elérhető a hallgatók számára. Korábban csupán a négyéves, főiskolai képesítést nyújtó alapszakra (BA) tudtak jelentkezni azok, akik gyógytornásznak akartak tanulni. Évente legalább 350 gyógytornász végez, a szakot kifejezetten népszerűvé teszi, hogy többféle elhelyezkedési lehetőség is elérhető a diplomát szerzetteknek. A szakmán belül a legnépszerűbb területnek számítanak a mozgásszervi betegségeket érintő, reumatológiai és traumatológiai problémák és az ortopédiai kórképek, például a tartáshibák vagy a gerincferdülés kezelése. Sokan specializálódnak a neurológiai betegség miatt kialakult rendellenességekre is, de a Parkinson-kór, a stroke vagy a sclerosis multiplex esetén alkalmazott speciális gyógytorna is kedvelt a hallgatók körében.

Magyarországon hat helyen, Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Zalaegerszegen és Pécsett működik gyógytornászképzés. Arra a kérdésre, hogy a túlképzés és az elhelyezkedési lehetőségek közötti ellentmondás hogyan oldható fel, egyelőre nincs válasz.