Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényjavaslatot a tárcavezető az okmánybiztonság adminisztratív védelméhez, a bűnmegelőzéshez, továbbá az ismeretlen bűnelkövetők korszerű technológián alapuló, minél rövidebb időn belüli azonosításához fűződő társadalmi érdekkel indokolta.
Pintér Sándor az okmányhamisítás új elkövetési módjaira, számos bűncselekmény határon átnyúló jellegére hivatkozva szükségesnek nevezte a korszerű technológiák alkalmazását, hozzátéve, hogy meg kell teremteni a pontos és gyors azonosítást lehetővé tevő biztonságtechnikai rendszerek rendvédelmi és közigazgatási célú felhasználásának jogi alapjait.
Az országos hatósági nyilvántartásban az arcképmás adatokból képezett arcképprofilok szerepelnének, azaz nem maga a fénykép, hanem az ahhoz rendelt úgynevezett technikai kapcsoló számok. Az arcképmásból képzett arcképprofil is személyes adatnak minősülne. A tárolt profilokban csak ügyhöz kötötten kereshetnének a jogosult szervek, az arcképelemzésnek pedig két típusa lehet: ismeretlen ember azonosítása és személyazonosság ellenőrzése.
A jogszabály hatályba lépését követően egy úgynevezett ősfeltöltést végeznének annak érdekében, hogy a központi szervnél rendelkezésre álljanak a – törvényben meghatározott – nyilvántartásokban kezelt arcképek.
Az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szerv olyan technikai kapcsolószámokat kapna meg a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől, amelyek például úti okmányokból vagy közlekedési okmányokból származnak, de rendelkezésére állnának adatok a menekültügyi vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásból is.
Szabálysértésnek minősülhet a jövőben a közérdekű üzem működésének megzavarása, ha az nem jár jelentős üzemzavarral. Ezt is tartalmazza a szabálysértési törvény módosítása, amelyet kedden terjesztett a Ház elé a belügyminiszter. Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés értelmében az új szabálysértési tényállás csak akkor valósul meg, ha az okozott kár szándékos cselekedet esetén nem éri el az 50 ezer forintot, és az nem eredményez jelentős üzemzavart, a súlyosabb eseteket pedig a büntető törvénykönyv szankcionálja. A változtatás értelmében felfüggeszthető lesz a fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás, így a bíróságok nagyobb mozgástérrel bírnak a fiatalok esetében.
Új jogintézményként szerepel a módosításban a megkeresés és a felismerésre bemutatás. Ennek értelmében a bíróság vagy az eljárás lefolytatója megkereshet állami vagy önkormányzati szervet, ha ismeretlen elkövetőről gyűjt adatokat. A szabályokba a büntetőeljárásnak megfelelő garanciákat építettek be – olvasható az előterjesztés indoklásában. Közvetlenül hozzáférhetnek majd a szabálysértési előéleti adatokhoz azok a hatóságok, amelyeknek eljárásuk során arra szükség lehet – a változtatást ennek a feltételeit is megteremtené.
Egységessé válhatnak a közérdekű munkára vonatkozó rendelkezések, amelyek kiterjednek a közérdekű munka végrehajthatóságának elévülésére, valamint az állami foglalkoztatási szerv előtti megjelenési és ismételt megjelenési kötelezettségre. Uniós jogharmonizációból fakadóan módosulhatnak a képviseleti jogra vonatkozó szabályok, valamint biztosított lesz a képviseleti jogokról történő lemondás lehetősége is.
A változtatás uniós irányelveknek megfelelően szabályozná az érintettek ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogának gyakorlását, a megfelelő tájékoztatáshoz, konzultációhoz való jogát is.
A jövőben szabálysértést követne el az is, aki korábban ugyan engedéllyel tartott lőfegyvert, de attól megvált, a lőszereket azonban megtartotta. Ugyancsak szabálysértésnek minősülhet az új pszichoaktív anyagok csekély, vagyis 10 grammnál kisebb mennyiség birtoklása.
Az előterjesztő – az indoklás értelmében – a bírói joggyakorlatot kívánja egységesíteni azzal, hogy meghatározza, mikortól követ el szabálysértést az a szülő, akinek a gyermeke igazolatlanul távol marad az iskolától.
Az előterjesztő az eddigi tapasztalatokkal, valamint uniós jogharmonizációval indokolta a változtatások szükségességét, amelyek azonban koncepcionális változásokat nem hoznak.
