Harminc éve foglalkozom trópusi betegségekkel, már sok érdekességet láttam, a nyolcvanas években például, mikor a baráti országokból – Mozambikból, Laoszból vagy Líbiából – jöttek hozzánk látogatóba, előfordult, hogy a kórház közepén raktak tüzet és ott sütögettek valamit. Elképesztő, mennyire másként éltek, és próbálták a saját szokásaikat itthon is tovább folytatni – mondta lapunknak Szlávik János, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház III. Infektológiai osztályának vezető főorvosa. Kifejtette, a mostani migránshullámmal az afgán falvakból érkezők is teljesen más kultúrából származnak. Náluk messze nem megszokott a napi mosdás és az sem különösebben zavarja őket, ha valamiféle élősködővel fertőzöttek. – Ahonnan ők jönnek, ott nincs zuhanyzó, ezért nekünk is máshogy kell tekinteni a tisztálkodási szokásaikra.
Őket nem feltétlenül zavarja, hogy büdösek vagy tetvesek, bár az európai ember ezt el sem tudja képzelni – fejtette ki a főorvos. A témával kapcsolatban arra is kitért, amikor a Nyugati pályaudvarról még júliusban hasmenéses fertőzés miatt szállítottak migránsokat az osztályukra, kiderült, hogy többségük nem is volt beteg, de az őket segítő civil szervezetek azt mondták nekik, a kórházban lehetőségük lesz tisztálkodásra, zuhanyzásra. Ezért mentek be, ám a mosdásra végül nem került sor.
A főorvos a múlt héten a népjóléti bizottság ülésén arról beszélt, a maláriával fertőzött migránsok, akiket kezeltek 4-5 napig, ruhában, cipőben és bármiféle tisztálkodás nélkül feküdtek a kórházi ágyakon, miközben a telefonjukat nyomkodva várták, hogy az adagolt infúzió és gyógyszer meggyógyítsa őket. Nem tudták kommunikálni feléjük, hogy a kórházi szabályok szerint tisztálkodniuk kellene.
Arra a kérdésre, hogy lehet-e komolyabb konfliktus abból, hogy egy európaitól különböző kultúrát akarnak itt is érvényesíteni a migránsok, a főorvos úgy válaszolt: az ő érdekük lenne az alkalmazkodás, vagy legalább utána kellene nézniük annak, nálunk milyen szokások vannak, de ezt általában nem teszik meg. – Azt hittem, azoknak a fiataloknak, akik Németországba készülnek, céljuk, hogy gyorsan megtanuljanak németül és európai lakosokként éljenek tovább, de elképzelhető, hogy nem erről van szó, és nagy baj van, ha arab világot akarnak létrehozni Nyugat-Európában – fejtette ki a főorvos.
A múlt héten Szlávik arról is beszélt, csak a szerencsének köszönhető, hogy egyelőre kevés fertőzéses megbetegedés volt, és ők is meggyógyultak. Kértük a főorvost, fejtse ki bővebben ezt az egyébként kevéssé megnyugtató gondolatot. Mint mondta, sokan félreértették, valójában nagyobb járványtól nem kell tartani. – Előfordulhat, hogy a migránsok csak hordozók, ami azt jelenti, lehetnek úgy fertőző kórokozók a szervezetükben, hogy egyébként teljesen tünetmentesek. Ez okozhat bajt, de tömeges járványra akkor sem kell számítani – mondta Szlávik.
Az emberek szerinte általánosságban félnek a betegségektől és most a migránsok okozta fertőzések vannak napirenden, korábban az ebola és a madárinfluenza volt. – Ami tényleg problémát okozhat, az tulajdonképpen az, hogy a migráns, főleg az Afganisztánból, Pakisztánból vagy Afrikából ékező gyermekek nincsenek beoltva, így védtelenek az olyan egyszerű betegségekkel szemben is, amelyek ellen nálunk a kicsik be vannak oltva.
Emellett a légúti betegségek is veszélyesebbek lehetnek számukra – hangsúlyozta. Szerinte mostanában kevésbé képzett, akár írástudatlan migránsok is érkeznek, akik számára az európai kultúra még inkább idegen. Ugyanakkor elenyésző azoknak a száma, akik egyáltalán Magyarországon akarnak maradni, mindössze 3-4 ilyen esettel találkozott.
