A Fővárosi Közgyűlés nem hagyta jóvá a BKV Zrt. és a BYD Europe BV között öt elektromos busz rendelkezésre tartásáról idén augusztusban kötött szerződést, de engedi, hogy a BKV hitelt vegyen fel e járművek beszerzésére.
A testület ugyanakkor nem emelt kifogást húsz dízelüzemű szólóbusz rendelkezésre tartása ügyében. Az eredetileg szintén így bérelni tervezett ötven csuklós busz közül ugyancsak húsz rendelkezésre bocsátását veheti igénybe a BKV, további harminc esetében pedig engedélyezték a társaságnak a hitelfelvételt.
A BKV nyolc évre a szóló autóbuszokat kilométerenként 246 forintért, a csuklós járműveket pedig kilométerenként 330 forintért bérli, évente legfeljebb 86 ezer kilométerre. A hitelfelvételekhez a kormány engedélye is szükséges.
Tarlós István főpolgármester a napirendi pont vitájában arról beszélt, úgy tűnik neki, hogy többféle, politikai, egzisztenciális, gazdasági és fővárosi érdek keveredik az ügybe. A Fővárosi Közgyűlés számára nincs választási alternatíva, hogy melyik mellett kell dönteni – mondta.
Kijelentette: azon lesz, hogy olyan felelős döntést hozzanak, amely a város érdekeinek felel meg. „Nem a Fidesznek, még kevésbé a DK-nak, a legkevésbé a rejtett pártoknak, aztán annál is kevésbé olyan gazdasági társaságoknak, amelyek (...) a háttérben érzékelhetően mozognak” – fogalmazott Tarlós István. A főpolgármester közölte azt is, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalja a BKV ügyét.
Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója a vitában felszólalva azt mondta, a járművek saját forrásból történő beszerzése lenne a legolcsóbb konstrukció, ám erre a társaságnak jelenleg nincs elegendő forrása. Költséghatékonyság szempontjából ezt követi a hitelből történő vásárlás, ami évente 130 millió forinttal drágább az előzőnél, a rendelkezésre bocsátás pedig ennél is évente 190 millió forinttal többe kerül, de kedvezőbb, mint a szolgáltatás kiszervezése.
A BKV vezetője hangsúlyozta, ezek az adatok csak becslések, hiszen nem lehet tudni, hogy a következő években miként alakulnak a hitelkamatok. Példaként említette, hogy a kamatok három százalékpontos emelkedésével eltűnne a hitelből finanszírozott vásárlás és a rendelkezésre tartás közötti árkülönbség.