Az Egyesült Államok kormányzatában és törvényhozásában is dolgozott – többek között Ronald Reagan szövegírójaként – William H. Nixon, aki a tegnap Magyarországon is bemutatkozott Policy Impact Communications elnök-vezérigazgatója. A cég, amely mások mellett kliensei közt tudhatja a Boeingot, a T-Mobile-t és a General Motorst, a magyar–amerikai kapcsolatok javításáért tevékenykedő Magyar–Amerikai Intézet (Hungarian American Institute) közreműködése nyomán jelent meg hazánkban. A Policy Impactet Berényi András ügyvédi irodája fogja képviselni Magyarországon a következő öt év során. A jogász szerint a társaságnak nagyra törő tervei vannak. Kérdésünkre elmondta, a cég várhatóan az állami és a magán-kommunikációspiacon fog megjelenni, s nem kizárt, hogy olyan állami tendereken fog indulni, amelyeken a kormányközeli Századvég is.
A tegnapi sajtóesemény főszereplője ugyanakkor nem a kommunikációs cég volt, hanem a június végén alakult Magyar–Amerikai Intézet, amelynek vezetője egy amerikai–magyar üzletember, Szamosfalvi József. Az intézet – honlapja szerint – egy nemzetközi szövetség, amelynek hivatása Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti kereskedelem és üzleti kapcsolatok elősegítése, illetve olyan irányelvek előmozdítása mindkét országban, amelyek biztosítják a gazdasági növekedést, a személyes lehetőségeket, a békét, illetve az egyének és családok biztonságát.
A szervezet először nem sokkal alakulása után került a hazai sajtóhírekbe, amikor magyar országgyűlési képviselőket hívott meg Washingtonba. Akkor Szamosfalvi azt mondta, társaságuk nem kötődik pártokhoz.
A szervezet a fideszes Kucsák Lászlót, az MSZP-s Demeter Mártát és a jobbikos Staudt Gábort hívta meg. Staudt elutazott Washingtonba, és a tegnapi eseményen is részt vett. A Magyar Nemzetnek elmondta, a Jobbik számára ez a kapcsolat kiváló lehetőség rendezni viszonyukat Amerikával. Demeter Márta nem vett részt az úton, viszont Kucsák László igen. Szerinte a Magyar–Amerikai Intézet egy „sikerre ítélt” vállalkozás, ami újabb csatornákat nyithat meg a két ország között.
A sajtóeseményen a Külgazdasági és Külügyminisztérium is képviseltette magát. Magyarics Tamás a tárca Észak-Amerika főosztályának vezetőjeként méltatta az intézetet. Ez azért különös, mert júliusban a Hír24 írta, a kormánynak nincs hivatalos kapcsolata a Magyar–Amerikai Intézettel. Tegnap kiderült, ez máig sem változott; a tárca lapunknak adott tájékoztatása szerint nincs is tervben a szervezettel való együttműködés.
A Századvég szerint megalapozatlanok a sajtóban megjelent – a minősített dokumentumok kezelésével kapcsolatos – felvetések és sejtetések.
A Századvég Politikai Iskola Alapítvány az MTI-nek eljuttatott közleményében azt írta: határozottan visszautasítanak minden, az alapítvány működésével kapcsolatban terjesztett rosszindulatú gyanúsítást és hazugságot.
Az alapítvány szerint nagyfokú tájékozatlanságról tanúskodnak és számos csúsztatást tartalmaznak a sajtóban a Századvéggel kapcsolatban megjelent felvetések.
A Századvég minden tekintetben betartja a vonatkozó jogszabályi előírásokat és ennek megfelelően működik – szögezték le közleményükben.
Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke vasárnap azt közölte, a testület következő ülésén napirendre tűzi „a Századvég-ügyet”. Mint mondta, tájékoztatást fognak kérni arról, hogy a Századvég munkatársai közül kik, miért és milyen minősített dokumentumokba tekinthettek bele.
A testület összehívását szombaton Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke kezdeményezte, aki felidézte: Pintér Sándor belügyminiszter egy írásbeli kérdésére adott válaszából derült ki, hogy „a kormány közeli Századvég Politikai Iskola munkatársainak 2013-ig egyáltalán nem volt az állam titkainak kezeléséhez szükséges biztonsági tanúsítványa”. (MTI)
