A fideszes politikus, aki a német fővárosban részt vett a Német Külpolitikai Társaságnak (DGAP) a magyar menekültpolitikáról rendezett vitáján, elmondta: nagyon fontos, hogy Németország értse a magyar álláspontot. Hozzátette, hogy az utóbbi években többször nem is volt akkora nézetkülönbség, amekkora a német nyilvánosságban látszott.
A bevándorlás ügyében viszont más a helyzet, valóban alapvető eltérések vannak – mondta Gulyás Gergely. A magyar álláspont szerint minden államnak jogában áll eldönteni, hogy milyen társadalmat akar, kit fogad és kit nem fogad be. A vonatkozó nemzetközi egyezmények ugyan meghatározzák, hogy ki az, akit kötelező menekültként befogadni, „ilyen személyek nem igazán voltak az elmúlt hónapokban Magyarországon”, hiszen a migránsok mind biztonságos harmadik országokból léptek magyar területre – hangsúlyozta.
„Mi nem akarunk párhuzamos társadalmakat, és úgy gondoljuk, hogy a különböző kulturális és vallási háttérrel rendelkező személyek befogadása és integrációja Nyugat-Európában nem volt olyan mértékben sikeres, hogy ezt a saját országunkban ki akarnánk próbálni” – jelentette ki. Éppen ezért a magyar álláspont világos: „nem fogadunk el semmilyen kvótát vagy kontingenst, amely Magyarországot együttélésre kényszerítené olyan emberekkel, akikkel nemkívánatosnak tartja az együttélést” – fogalmazott a politikus.
A rendezvény másik magyar meghívottja, Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a DGAP gyakorlatilag az egyetlen intézmény, amely arra törekszik, hogy reális képet mutasson be a magyarországi politikai folyamatokról, és nagy érdem, hogy ismét lehetőséget biztosított az érvek bemutatására a migráció igen érzékeny témakörében.
A párizsi merényletek és a Hannoverben tervezett Németország–Hollandia barátságos labdarúgó-mérkőzés lemondása után különösen fontos, hogy a német és a magyar álláspont világosan kirajzolódjon – tette hozzá.
A DGAP zártkörű beszélgetését az úgynevezett Chatham House-szabályok alapján rendezték meg, amelyek a minél nyíltabb vita érdekében előírják, hogy nem lehet nyilvánosságra hozni, ki milyen véleményt fogalmazott meg.
