Ellenérzéseket vált ki a feltámadt Apollo-terv

Egykor gazdagon termő területen épülnek az indiai gumigyár csarnokai Gyöngyös közelében.

A talajkutató még 2014 novemberében adott be panaszt az ombudsmannak. Jogszabályokra hivatkozva fejtette ki, hogy egy ilyen első osztályú termőföldet hiba tönkretenni. Mai napig nem kapott állásfoglalást. Pedig csak Orbán Viktor kormányfő tavaszi alapkőletétele után kezdték lehordani a humuszos réteget a területről, vagyis a pusztítást talán meg lehetett volna akadályozni.

Az sem elhanyagolható fejlemény, hogy nevetségesen alacsony árat kínáltak számukra a földek négyzetméteréért. Ádámné azt is elmondja, húsz éve, amikor itt épült az M3-as autópálya, 500 forintot kaptak egy négyzetméterért, továbbá százévi termésátlagot is megtérítettek nekik. Két másik tulajdonosnak, Szolnoki Andrásnak és testvérének (akiknek nagybátyjuk kisgazda volt, majd 1950-ben minden földjét elvették, amiért a család 1993-ban nyolcmilliót kapott kárpótlásul) ugyanekkor két hektár földjükért húszmillió forintot fizettek.

A mostani ajánlat ehhez képest mosolyt fakasztó: a kijelölt ingatlanszakértő ugyanis 186 forintos négyzetméterenkénti árat állapított meg. Nem meglepő, ha ezt senki nem fogadta el az időközben létrejött pertársaságból. Tizenöten 1500 forintot igényelnek, ketten pedig 7000-et. Szolnoki András szerint ez utóbbi a reális ár más ipari beruházások összehasonlító adatait figyelembe véve.

Barna Jenő vállalkozót több alkalommal is megkereste a beruházó Artemis Invest részéről Papp László, hogy adja el földjeit, ám erre a férfi nem volt hajlandó, legfeljebb egyes területek cseréjére látott lehetőséget. Kétszeres aranykorona-értékű területet ajánlottak neki, továbbá egy vadonatúj traktort. A mezőgazdasági gépet Gyöngyösön vásárolták, a forgalmiba azonban – hogy az áfát a cég igényelhesse vissza – az Artemis Invest neve került. A jóhiszemű vállalkozónak ez lett a veszte, mert egy évvel később a cég egyszerűen visszavette – az egyébként papíron jogos – tulajdonát.

A többi földterülettől azonban Barna úr és testvérei semmi szín alatt nem akartak megválni, mivel arra bevételi forrásként tekintettek.

– Amikor bementünk Egerbe a kormányhivatalba, azt kérdeztem: „Most mi lesz, lelőnek bennünket, mint annak idején a vadnyugaton azt, aki nem akarta eladni földjeit?\" – mondja indulatosan Barna Jenő. Nem lőtték le, de nyolc hektárját kisajátították.

– Időközben az is a tudomásunkra jutott, hogy a mi földünktől nagyjából két kilométerre (igaz, hivatalosan az a földdarab más önkormányzathoz tartozik) egy nagybank jelzálogot kíván bejegyeztetni egy földterületre. Az ajánlat miatt felértékeltették a területet: 4000 forintos négyzetméterárat állapítottak meg – közli Szolnoki András.

Az eltelt hónapok során egy másik ajánlat is érkezett: Tóth Józsefnek és feleségének ügyvédeken keresztül 200 forintot adott volna egy vállalkozás négyzetméterenként, amely az Apollo gázellátásának érdekében gázátadót létesített volna Tóthék földjén. Az idős házaspár azonban legalább 1500 forintot tartott volna elfogadhatónak. Hogy elvárásuk nem légből kapott, arra Ceglédi Mihály, egy Adácson született építész számításai adnak bizonyságot. A szakember elmondása szerint az itt található földek úgy 12 ezer forintot érnek négyzetméterenként. Igaz, a vevő érdeke mindig a nyomott ár, de Ceglédi Mihály szerint az ezres nagyságrendű ajánlat már tárgyalási alap lehetett volna.

A gumigyár ötlete nem új keletű. – Áprilisban Gyöngyösön megkezdődik az Apollo Tyres indiai gumiabroncsgyár felépítése – jelentette be 2008 januárjában Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő indiai látogatásáról visszatérve. Állította: a szlovákok elől szereztük meg a beruházást, ám később kiderült, attól északi szomszédunk maga állt el. Az indiai cég ugyanis a beruházáshoz a szlovák államtól tizenöt százalékos közvetlen támogatást várt volna el, és jelképes összegért (négyzetméterenként egy koronáért, akkori árfolyamon 7,50 forint) akarták tulajdonba venni a kassai ipari park közművesített területét. Ismerős az ajánlat. Mintha nem is hét éve tették volna.

A beruházás így Szlovákia helyett a gyöngyösi ipari parkban valósulhatott volna meg, két lépcsőben és összesen 300 millió euró értékben, a tervek szerint 1500 munkahely jött volna létre. Környezetvédők azonban úgy vélték: a gyárat Gyöngyösön felépíteni szakmailag elhibázott döntés, ahogyan az akkoriban Szerencsre és Medgyesegyházára tervezett szalmaégetőket is nehéz lett volna ésszerű érvekkel megmagyarázni.

És nem a zöldek irtóztak egyedül a gumigyártól: az akkor ellenzéki Fidesz nemcsak ellenezte a beruházást, de még népszavazást is kezdeményezett a kérdésben, ezért az Apollo elállt a gyöngyösi megtelepedéstől, és bejelentette, hogy máshol építi fel a magyarországi üzemét. Ekkor úgy látszott, a környék megszabadul a beruházással járó nyűgöktől. Ám később kiderült, a ma már kormányzó párt akkor csak taktikázott.

Az előző ciklusban a gyöngyöshalászi polgármesteri tisztet ellátó Szabó Ferenc, valamint Skultéty Vilmos vállalkozó – aki korábban a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója, az első Orbán-kormány idején a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-t ügyvezetője – ötlete nyomán ugyanis ismét felvetődött a gyár letelepítése.Vett is a helyhatóság 30 hektár földet, ám egy ekkora beruházáshoz az nem volt elég. Ezért a környék földtulajdonosait elkezdték bombázni ajánlataikkal, hiába adták azok az önkormányzat tudomására minduntalan, hogy nem kívánnak megválni földjeiktől.

Három évvel ezelőtt a gyöngyöshalászi önkormányzat egyik ülésén építési övezetbe sorolta a kérdéses területet, ám az elővásárlási jogról nem tájékoztatta a tulajdonosokat. A helyhatóság ajánlatánál az akkoriban a környéken született adásvételi szerződéseket vette alapul, ám ez esetben azokat – a tulajdonosok meglátása szerint – nem lehetett figyelembe venni, hiszen nincsenek „eladók\"; továbbá azt sem lehet tudni, a hivatkozási alapul vett földek milyen aranykorona-értéket képviseltek.

– Évek óta az önkormányzat tulajdonában van az a földterület, ahová az Apollo gumigyár épül, ehhez egy kisebb területet vásárolt még 2013-ban az önkormányzat – mondta el Szabó Ferenc egy tavaly októberben megtartott lakossági fórumon. A gyöngyöshalászi önkormányzat 2014 szeptemberében ráadásul elővételi jogot biztosított az Artemis Invest Kft.-nek, még az októberi kisajátítás előtt. A cég projektvezetője ugyancsak Skultéty Vilmos.

A HVG ezután arról írt, hogy Pásztor János, Gyöngyöshalász jelenlegi polgármestere korábban még arra hívta fel szórólapon a falu lakosságának figyelmét, hogy Szabó Ferenc akkori polgármester, valamint Győri László és Krizsán Mihály képviselők önhatalmúlag, hármasban döntöttek az Artemis pályázati győzelméről.

– Nem tárgyaltak velünk, szabálytalan volt tehát a kisajátítás; és ha már kisajátították, akkor nevetséges a négyzetméterenkénti 186 forintos ár – háborognak az egykori földtulajdonosok. (A gyöngyöshalászi önkormányzat egyébként korábban még ennél is kevesebbet, 70 forintos négyzetméterenkénti összeget akart adni.) A pertársaság tagjai nem adták meg a számlaszámukat, címüket, mert nem kívánták átvenni a folyósított pénzt, többen ma is ügyvédi letétben tartják az összeget.

A pertársaság a közigazgatási bíróság elé vitte az ügyet, amely 2015 első felében közbenső ítéletet hozott, ezt a felperesek megtámadták, jelenleg a Kúria előtt fekszik az akta. (Érdekes, de a bíróság először külön akarta tárgyalni a pertársaság tagjainak ügyeit, majd az első tárgyalás napján mégis összevonta őket.) Annyit azonban elértek a felperesek, hogy az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság új ingatlanszakértőt jelölt ki nyáron, aki a közelmúltban látogatott el Adács mellé, ahol a földterületen a volt tulajdonosokkal együtt részt vett egy bejáráson.

A bíróság előtt folyamatban lévő közigazgatási eljárásban a Heves Megyei Kormányhivatal nem áll perben a polgári perrendtartásról szóló törvény idevonatkozó paragrafusában meghatározott felperesi pertársasággal – válaszolta érdeklődésünkre a Heves Megyei Kormányhivatal. A kisajátítási eljárásokat követően indult egyes közigazgatási pereket a bíróság a törvény alapján egy ügyszámra egyesítette. Szerintük az egymással összefüggő tárgyú pereknek a bíróság általi egyesítése nem hoz létre pertársaságot a felek között, ezért a pertársaság intézményét világosan el kell határolni a perek bíróság által történő egyesítéstől.

A kormányhivatal azt is kétségbe vonja, hogy az Apollo gumigyár építésével kapcsolatos kisajátítási eljárások miatt indult volna a per, mert annak tárgya az „»Ipari telephely kialakítása, Gyöngyöshalász« megnevezésű projekttel érintett ingatlanok kisajátítási eljárásaiban született közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata\". Leszögezik: az egyesített közigazgatási per e beruházás kapcsán a kisajátítási eljárásokban született közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indult, amelyben a felperesek a kisajátítás jogalapját és az összegszerűségét is vitatják.

Fontos tény – így a kormányhivatal –, hogy a perben a jogalap tekintetében már született egy közbenső ítélet, amelyben a bíróság a felpereseknek a kisajátítás jogalapját támadó keresetét elutasította. A kormányhivatal határozatban állapította meg a kisajátított ingatlan tulajdonjogának elvonásáért fizetendő pénzbeli kártalanítás összegét a hatályos, kisajátításról szóló törvény és a kisajátítási eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján. – Tekintettel arra, hogy a kisajátítási kártalanítás összege igazságügyi szakértővel megállapítandó szakkérdés, ezért kisajátítási eljárásban önmagában a tulajdonosok által elfogadhatónak tartott összeg megjelölése – egyéb bizonyítási indítvány hiányában – nem alkalmas a szakvélemény cáfolatára – vélekedik a kormányhivatal. Hozzáteszik: a folyamatban lévő közigazgatási perben a bíróság a felperesek indítványára szakértői bizonyítást rendelt el, és a kirendelt szakértő feladatává tette – egyebek között – az ingatlanok kisajátításkori piaci értékének meghatározását.

Megkérdeztük az ügy kapcsán a gyöngyöshalászi önkormányzatot is, de eddig nem reagáltak érdeklődésünkre. Természetesen a jövőben – amennyiben élni kívánnak a lehetőséggel – számukra is lehetővé tesszük, hogy megfogalmazzák véleményüket.