Félárbócra engedték a nemzeti lobogót

Katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték a magyar zászlót a Kossuth téren.

MTI
2015. 11. 04. 8:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

November 4-ét a magyar kormány 2013-as rendeletében nyilvánította nemzeti gyásznappá.

A hagyományokhoz híven szerda reggel a megemlékezések a Kossuth téren kezdődtek, ahol a Himnusz hangjaira felvonták, majd a Szózat kíséretében félárbócra eresztette a nemzet lobogót a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj. A ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is.

A megemlékezésen részt vett mások mellett Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, továbbá pártok, katonai és állami szervezetek képviselői. A Parlament előtti ünnepség a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takarodóval zárult.

A HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal által szervezett központi rendezvények a rákoskeresztúri Új köztemető nemzeti emlékhelyen koszorúzással folytatódnak, a 300-as parcellánál Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet.

Délután az Életreítéltek című dokumentumfilm bemutatóján Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke mond beszédet az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Este az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére tartott hagyományos emlékkoncerten a Szent István-bazilikában felhangzik Giuseppe Verdi Requiem című műve a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar előadásában.

1956. október 23-án Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. A forradalom sorsát szovjet katonai invázió pecsételte meg néhány nappal azután, hogy Nagy Imre miniszterelnök november elsején meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből.

A harcok áldozatainak száma november 4-én a fővárosban 135 volt. A KSH 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti események országosan 2652 (Budapesten 2045) emberéletet követeltek, és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, 51-en eltűntek. A forradalom leverését követő megtorlásban az ENSZ bizalmas adatai szerint 453 – az \'56-os Intézet adatai szerint 229 – embert végeztek ki az 1956-os forradalomban játszott szerepük miatt. Életével fizetett Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József is.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.