Kitért a doktoranduszokat érintő változtatásokra is. A tudományos utánpótlás érdekében a doktori képzés átalakításra szorul – rögzítette az államtitkár, hozzátéve: a fokozatot szerzett hallgatók száma nem kielégítő. A hároméves finanszírozott időt négyre növelik, az első két év után komplex vizsgát tesz a hallgató.
A doktoranduszok ösztöndíja az első két évben 140 ezer forintra, majd 180 ezer forintra nő majd. Ez az adjunktusi nettó jövedelmeknek is megfelelő összeg – jelezte, hozzátéve: 1300 hallgatóval számolva a költségvetési igénye mintegy 8 milliárd forint körüli összeg.
Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke azt mondta: üdvözlik az általános bérrendezést a felsőoktatásban, amelyre szerinte az utolsó előtti pillanatban kerül sor – fogalmazott.
Kitért arra is, hogy egyre nehezebb az oktatókat megtartani, és az MRK minden egyes állásfoglalásában megerősítette a minőség iránti elkötelezettségét. Fontos, hogy meghallgatták kérésüket, és nemcsak az adjunktusi és tanársegédi körre terjed ki a béremelés, hanem a teljes oktatói-kutatói körre. Ezzel még nem minden problémát oldottak meg, kérdés egyebek között, hogy lesz-e lehetőség differenciálni, de ez már a kellemes terhek közé tartozik – jegyezte meg.
Keresztes Gábor, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) elnöke köszönetet mondott a kormánynak, hogy „a doktoranduszok hangját meghallotta”, és ügyüket fontosnak tartotta, hogy a képzés reformját előkészítse. A képzés tervezett átalakítása érdekében minden lényeges elemet tartalmaz a törvényjavaslat. A reform hozzájárul majd a tudományos utánpótlás biztosítása, a képzés színvonalának növeléséhez. Távlati cél a fokozatot szerzett doktoranduszok arányának növelése – jelezte a DOSZ elnöke, aki a jövőbeni célok között említette, hogy a doktori képzés évei a későbbi nyugdíjelszámolásba is számítsanak bele.
