Előfordul, hogy az egyébként tökéletes minőségű vizet az a csőhálózat szennyezi be, amin keresztülfolyik. A harmincévesnél öregebb épületek nagy részében, valamint a régi vízhálózatokban ma is gyakran megtalálható ólomcsövekből egészségre ártalmas ólom juthat az ivóvízbe – tájékoztatta lapunkat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Közölték, az ismert toxikus nehézfém a szervezetben felszívódik, a véráramba jut, és káros egészségi hatásokat okoz. A terhes anyák, csecsemők és kisgyermekek különösen érzékenyek erre, ugyanis a testtömegükhöz képest több vizet vesznek fel, így nagyobb arányban kötik meg a benne lévő ólmot. Ez a gyermekek mentális fejlődésére is kedvezőtlenül hat, rontja a szellemi képességeiket, és az intelligenciaszintjüket is. Felnőtteknél tapasztalt káros hatások közül pedig kiemelhetők egyes fontos ionok, nyomelemek, vitaminok (kalcium, vas, cink, D-vitamin) hasznosulásának romlása.
Az ÁNTSZ szerint a víz fémes íze önmagában még nem utal az ivóvízben lévő ólom mennyiségére, ugyanis annak nincs sem különös íze, sem szaga. Akkor érdemes megvizsgáltatni a csapvizet, ha a vízhálózat és az épület kora alapján az indokolt lehet. A vizsgálatokkal kapcsolatban az Országos Környezetegészségügyi Intézet vízhigiénés osztálya, vagy a területileg illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervek laboratóriumai állnak rendelkezésre, ám a vizsgálatokért fizetni kell.
– Az a legnagyobb baj a vízben található ólom vizsgálatával, hogy az ÁNTSZ szakértői a gyakorlatban a mintavétel előtt három percig folyatják a vizet, ha ezt nem így tennék, valószínűleg háromszor, négyszer annyi ólom is lehetne a vízben – ezt már Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője mondta el lapunknak. Szerinte a módszer azért is kifogásolható, mert nem sok olyan család van, ahol állandóan úgy isznak csapvizet, hogy előtte három percig folyatják a vizet. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, az országos ivóvíz-minőségi adatbázisban található eredmények alapján a 30 évnél régebben épült épületekben található lakások körülbelül felében az ivóvíz ólomtartalma az egészségügyi határérték felett van. Mint mondta, ezeket a csöveket a lakóknak érdemes a lehető leghamarabb lecserélniük. Abban az esetben, ha erre nincs lehetőség – ahogy fogalmazott – legalább egy-két percig kell folyatni a csapot. Várandósoknak, gyermekeknek azonban még így sem szabad meginniuk a csapvizet – figyelmeztetett.
Az ivóvizet egyébként további baktériumok, biológiai anyagok is szennyezhetik, s bizonyos, rendkívüli szennyezettségi szint esetén az illetékes kormányhivatalnak azonnal reagálnia kell, és más módon biztosítani az emberek mindennapi vízigényét. Idén augusztusban például Barcson és környékén legalább 12 ezer embernek hetekig lajtos kocsi vitte a vizet, mivel fekália jelenlétére utaló baktériumot fedeztek fel a vízben.
Az ÁNTSZ adatai szerint Magyarországon a geológiai eredetű szennyező anyagok közül az arzén, bór, nitrát és fluorid jelenti a legnagyobb veszélyt a fogyasztókra.
A legtöbb információ a szervetlen arzénról áll rendelkezésre, amely bizonyítottan bőr-, hólyag-, vese- és tüdődaganatot idéz elő, ha pedig kis koncentrációban tartósan fogyasztják, többféle krónikus, nem daganatos betegség előidézésében is szerepet játszhat. Az arzéntartalom főleg hazánk délkeleti részében fordul elő, ezeken a területeken folyamatosan ellenőrzik a víz minőségét.
