Orbán: A terroristák alapvetően migránsok

Schengen és Európa megvédéséről, terrorizmusról, és a putyini Oroszországról beszélt a Politicónak a kormányfő.

„Természetesen ezt nem fogadják el, de valójában minden terrorista eredendően migráns. A kérdés csak az, hogy mikor vándoroltak be az Európai Unióba” – jelentette ki a Politicónak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő receptet is ajánlott Európa bajaira: szerinte Európa külső határainál egy áthatolhatatlan falra van szükség, így őrizve meg a kontinens biztonságát, illetve a schengeni határokat és a szabad mozgást az unión belül. A kormányfő szerint továbbá egy új EU-s alkotmányos egyezményre van szükség, erősítve a nemzetállamokat és csökkentve Brüsszel hatalmát, valamint normalizálni kell a viszonyt Oroszországgal.

A kormányfő logikus kapcsolatot lát a párizsi terrortámadás és a muszlimok Európába történő vándorlása között, ami szerinte neki és számos európainak nyilvánvaló tény, akár tetszik ez valakinek, akár nem. „Nyugaton a vezetőink többsége tagadja ezt a tényt” – vélte Orbán, szerinte ez viszont csak politikailag korrekt ámokfutás, ami destabilizálja azzal Európát, hogy növeli a távolságot a nép és a vezetők között.

Orbán szerint most az első számú feladat megvédeni a határokat és kontrollálni azt, ki jöhet be a kontinensre. A NATO és az EU országai háborúban állnak az iszlamistákkal a Közel-Keleten és Afganisztánban, szerinte pedig elég logikus, hogy az ellenségek harcosokat rejtsenek el az Európába tartó migránsözönben. A migránsok között mindenki biztonsági kockázatot jelent a kormányfő szerint, „mivel nem tudjuk, kikről van szó. Ha azonosítatlan emberek ezreit vagy millióit engeded a házadba, a terrorizmus kockázata jelentősen növekedni fog.” Emellett Orbán elmondása szerint nem akarja megmondani Belgiumnak vagy Franciaországnak, hogyan kezeljék a migránsválságot, ugyanakkor szerinte az érkezők párhuzamos társadalmakat hoznak létre és elutasítják a nyugati értékeket.

Újra kell gondolni az Európai Uniót, nyitott kérdés, hogy az EU itt lesz-e még tíz év múlva – jelentette ki a kormányfő, aki szerint inkább a nemzetállamokat kell erősíteni Brüsszel szerint. Emellett a magyaroknak nincsenek illúzióik azt illetően, hogy egy kis közép-európai ország vezetője be tudja-e kényszeríteni nézeteit az EU agendájába – mondta.

A kormányfő leszögezte azt is, hogy Magyarország helye Nyugaton van. Mint mondta, az EU és a NATO kritikája annak köszönhető, hogy ezek az intézmények messze vannak a tökéletestől, de a magyarok kiindulópontja a nyugati intézményekhez mindig pozitív. Hozzátette: minden politika alapja az együttműködés, nem pedig a konfrontáció, „mi együttműködünk. Konfrontálódunk, ha szükséges, de ezt nem élvezetből tesszük.”

Szerinte nevetséges összevetni a vezetési stílusát Putyinéval és Erdoganéval, mint mondta, ez lusta gondolkodásra vall, aminek az a célja, hogy a nyugat-európai vezetők marginalizálják őt. Szerinte ha nem ért egyet velük, az a válaszuk, hogy „nem vagy demokrata, nem vagy jó ember, a rossz srácok közé tartozol.” Orbán beszélt arról is, hogy többet volt ellenzékben, mint hatalmon, és számít arra, hogy újra veszít majd a jövőbeli választáson, ami szerinte elkerülhetetlenül ezzel a munkával jár. A kormányfő elismerte, hogy gondolkodása és viselkedése változott az elmúlt 25 évben, de szerinte a liberalizmus sem az már, mint egykor volt. Mint mondta, a liberalizmus már nem a szabadságról szól, hanem a politikai korrektségről, dogmatikussá vált, a liberálisok pedig a szabadság ellenségei. Hozzátette: mainstream politikává vált a liberalizmus, és támadnak mindenkit, aki nem tartozik a mainstreamhez, de ha valaki nem a fősodor része, az még nem jelenti, hogy nem pártolja a szabadságot – vélte.

Orbán elismerte, hogy jogosan tartják populistának, de szerinte a probléma az, hogy senki nem tudja, mit jelent ez a kifejezés. „Magyar fülnek ez nem hangzik rosszul. Populistának lenni azt jelenti, hogy megpróbálod kiszolgálni az embereket. Ez pozitív.”

A kormányfő beszélt arról is, hogy kiegyensúlyozott viszonyra van szükség az oroszokkal, Putyin pedig egy olyan vezető, akivel együtt lehet működni. Emellett hozzátette azt is, hogy Putyin nem egy könnyű ember. „Ha olyan viszonyt akarsz kialakítani Oroszországgal, ami az alapelvekre épül, akkor az nem fog működni. Az európai és orosz alapelveket lehetetlen közös nevezőre hozni.” Szerinte pragmatikus viszonyra van szükség, az érdekeket kell nézni és nem az ideológiát. Merkellel szerinte viszont megvannak a közös alapelvek, míg Putyinnal nem, „ez nem ugyanaz a kávéház”.

Az interjúból kiderült az is, hogy Orbán épp Jürgen Habermas művét olvassa Európáról, illetve a polcán megtalálhatók az Opus Dei mozgalom alapítójának és Kertész Imrének is az írásai. Emellett az iszlám politikaelméletéről olvas még, illetve egy magyar szerzőtől is a globális szexuális forradalomról. „Ez egy anti-gender study” arról, „miként pusztítjuk el a szabadságot a szabadság nevében” – mondta.