Krastev úgy vélte a Die Pressének adott interjújában: Orbán Viktor kihasználja a menekültválság okozta félelmeket, és nagyszerű érzéke van ahhoz, hogy megragadja a kor szellemét, vagyis a jelenleg Európában a menekültválság kapcsán érzékelhető konzervatív ellenreakciókat.
A politológus meglátása szerint Orbán Viktor erőssége egyrészt bírálataiban rejlik, illetve abban, hogy e tekintetben sok mindenben igaza van, így például abban, hogy a menekültválságban „nem lehet mindenkit beengedni”. A magyar kormányfő másik erőssége, hogy még ki nem próbált politikát folytat, és szavai erősnek csengenek.
Krastev Putyint és Orbán Viktort egyaránt nagyon tehetséges politikusként jellemezte, és úgy vélte, hogy mindketten tehetetlennek és dekadensnek látják Európát. Azonban míg Oroszország tudna izolációs politikát folytatni egy ideig, addig Magyarország Brüsszel pénzétől és a külföldi befektetésektől függ – véli a bolgár szakember, aki szerint Orbán Viktor a retorikájával támadva bizonyítja, hogy
„lehet egyszerre két lagziban táncolni”.
A La Repubblicában az Európában épülő fizikai és mentális falakról írt cikket Timothy Garton Ash brit történész, az oxfordi egyetem európai tanulmányokkal foglalkozó professzora.
„Falak emelkednek egész Európában. Magyarországon pengésdrótkerítés fizikai alakját öltötték, mint amilyen egy kicsit a régi vasfüggöny volt. Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Svédországban a falakat az ideiglenesen helyreállított határellenőrzés jelenti ( ). És Európában mindenhol mentális falak emelkednek, napról napra magasabbak, amelyeket a – párizsi öldöklés után teljesen jogos ( ) – félelem és földhözragadt előítéletek cementeznek, xenofób politikusoktól és felelőtlen újságíróktól táplálva”
– írta a szerző A félelem falai a schengeni Európában című cikkben. Hangsúlyozta, hogy Magyarország elsőként emelt „új kerítéseket”, és Orbán Viktor „elsőként táplálja az előítéleteket”.
Timothy Garton Ash úgy látja, hogy a belső határzárással Európa annak elpusztítását kockáztatja, amit az európaiak a legértékesebbnek tartanak az unióban, vagyis a mozgásszabadságot:
„2015-ben fordított 1989-et élünk meg ( ). Európa olyan kontinens hírével bírt, amelyben a falak leomlottak, most az a kontinens, ahol ismét falak épülnek”.
