A jelenlegi finanszírozási szint mellett a kórházban nem tudják az elvárható ellátást nyújtani a betegeknek, mert kevés a pénzük a munkaerőre, gyógyszerre, eszközökre. A kancellárok jelenléte nem hoz majd megoldást erre. Ők az ellátás hatékonyságát felügyelhetik, ami helyes. Ha azonban adósságállomány képződését a menedzsmentek mindenáron megakadályozzák, az további színvonaleséshez vezet – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A szakember arra reagált, hogy az Index tegnapi híre szerint a kancellári rendszer tervezett bevezetéséről Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár hétfőn tájékoztatta a kórházak igazgatóit. A portál információi szerint a kormányzat az egyetemek gazdasági felügyeletéhez hasonló rendszert alakítana ki a kórházak esetében is, azaz az állam képviselőjeként egy kórházi kancellárra bíznák a gazdálkodás ellenőrzését. A cél a folyamatosan újratermelődő adósságok csökkentése és a kórházi struktúra átalakításának megkönnyítése.
Velkey György megerősítette a hírt, ugyanakkor megjegyezte, a fenntartó részéről jelenleg is van egyfajta kontroll az intézmények gazdasági működése felett, jó, ha ez mostantól decentralizáltabban és rendszeresebben zajlik majd. Hangsúlyozta: nincs kétség afelől, hogy a gazdasági szakemberek segítségével javíthatóvá válhat a rendszer, az állami felügyelet és az ezzel kapcsolatos kontroll már korábban is ért el eredményeket. A kórházszövetség elnöke kitért arra is,
még nem tudni, hogy pontosan hány intézményért felel majd egy kancellár,
de a legjózanabbnak azt tartaná, ha térségi jellegű felosztás volna, mert így érhető el a legjobb kooperáció az intézmények között. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy pontosan milyen hatáskörük és feladataik lesznek majd a kancellároknak.
Megkerestük Rácz Jenőt, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatóját, aki szerint Ónodi-Szűcs Zoltán a tájékoztatón a korábban már megfogalmazott öt pontról beszélt, amelyekkel most kiemelten foglalkozik az államtitkárság. Ezek a fővárosi ellátás, az alapellátás, a szociális és az egészségügy területeinek elhatárolása, a minimumfeltételek és a kompetencia-rendszerek ügye, illetve a kórházak anyagi helyzetének megoldása. Ez utóbbival kapcsolatban vetődött fel a kancellári rendszer is. Szerinte
a kórházak esetében biztosan nem lehet ugyanolyan rendszert kiépíteni, mint az egyetemeknél, hiszen ott egy intézményben meghatározott feladatok, hatáskörök vannak a kancellárhoz telepítve, de ez egy területi ellátásra szerveződő rendszerben nem megoldható.
Kórházigazgatóként úgy gondolja, ma már nem működnek az egyéni túlélési stratégiák, a humán- és pénzügyi erőforráshiány miatt egyre inkább előtérbe kerül az integráció és a centralizáció. – Ha ezt jelenti a kancellárrendszer, az pozitív lehet, de el kell dönteni, hogy stratégiai, taktikai vagy mindennapos beavatkozási terület lesz-e. Magam is azt vallom, akár megyei, akár területi szintű integráció nélkül a rendszer nem átalakítható és nem menedzselhető – fejtette ki Rácz.
