Annak ellenére, hogy egyeztetést ígért a kormány a bürokráciacsökkentés keretében tervezett leépítésekről, erről egyelőre nem tájékoztatták az érdekképviseleteket. Úgy tudjuk, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) csak március 2-án tart ülést, de már egy héttel korábban, jövő szerdán eldőlhet az átalakítások fő iránya.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter már a múlt héten jelezte, hogy az átalakítások miatt először a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot hívják össze, de lesz ülése az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsnak is. Az utóbbi, szélesebb területet lefedő tanács munkavállalói oldalának képviselői a múlt héten épp amiatt tiltakoztak a Nemzetgazdasági Minisztérium épületénél, mert egyrészt előkészítetlennek tartják az átalakításokat, másrészt velük nem egyeztettek a tervezett átalakításokról és elbocsátásokról.
A KÉF ülését információink szerint március 2-re hívta össze a kormány. A gond ezzel csak az, hogy már egy héttel korábban, február 24-én dönthetnek az átalakítás főbb irányairól, azaz a szakszervezeteknek semmilyen beleszólásuk nem lesz a döntésekbe. Lázár János a tegnapelőtti kormányinfón úgy fogalmazott: a bürokráciacsökkentés és a kormányzati szerkezetátalakítás ügyében „nagy erővel és nagy mélységben halad az átalakítás előkészítése. Az első döntések 24-én terveink szerint meg fognak születni. Minisztertársaimnak a hozzáállása teljesen konstruktív.” Arra a felvetésre, hogy a korábban említett 73 minisztériumi háttérintézmény közül melyik az a tíz, amelynek megszüntetése, illetve beolvasztása miatt még vita van, Lázár János egyet említett: a nyugdíjbiztosítót.
Azt még február elején tette egyértelművé a miniszter, hogy első körben a járási és a megyei kormányhivataloknál még az idén több mint 15, jövőre pedig a központi államigazgatási szerveknél ugyancsak 15 százalékos létszámleépítést hajt végre a kormány. (Ez csak a kormányhivataloknál legalább hatezer embert jelent, az ottani létszámot a mostani 36 ezerről 30 ezer alá akarják csökkenteni.) Az idei év második felében pedig az állami tulajdonú cégeknél is felülvizsgálják a foglalkoztatási viszonyokat. A beolvadó minisztériumi háttérintézményeket 80 százalékon „veszik át” a tárcák, azaz 20 százalékkal kevesebb jut működésre és bérekre, amit nyilván részben elbocsátásokkal oldanak meg.
Ugyancsak jövő szerdán határozhatnak az önkéntes kilépési programról – írta a Figyelő. Ez a javaslat akár 5-10 millió forintot adna azoknak a közszolgálati dolgozóknak, akik önként mondanak fel. Arról egyelőre nem beszélnek, hogy a végkielégítések két-, illetve 3,5 millió forint feletti részét 75 százalékos különadó terheli, az az alatti összeg harmadát pedig az szja és az egészségügyi járulék viszi el. Vagyis az érintettek legfeljebb néhány milliót kaphatnak.
