Látszólag megvalósult az igazi nemzeti együttműködés rendszere szombat reggel a salgótarjáni piac bejáratánál. Nyolc nappal a vasárnapra kitűzött időközi polgármester-választás előtt egymástól alig 6-7 méter távolságra, háromszögre hasonlító alakzatban kampányolt az MSZP, a Jobbik és a Munkáspárt jelöltje, miközben a fideszesek egy autós felvonulás során lényegében körbejárták őket.
Ennél töményebb kampányt nehéz lett volna összehozniuk a pártoknak, amelyek igazi presztízskérdést csináltak abból, hogy ki „viszi el” az egykor szebb napokat látott nógrádi megyeszékhelyet. A Fidesz–KDNP jelöltje, Simon Tibor a 2006-os és 2010-es fideszes sikert akarja megismételni, pártjának a tavalyi veszprémi és tapolcai kudarc után égető szüksége lenne rá. Az MSZP–DK–Tarjáni Városlakó Egyesület által támogatott Fekete Zsolt az elhunyt Dóra Ottó munkáját és sikerét ismételné meg. Ők ketten a felmérések szerint szinte fej fej mellett állnak az élen. Rajtuk kívül a jobbikos Hulitka István, illetve a Magyar Munkáspárt vezetője, Thürmer Gyula áll rajthoz. A testületben a baloldalnak van többsége – nyolc mandátummal –, a fideszesek öt képviselőt adnak, és egy jobbikos is van.
– Ott leszek – mondta egy idős, sötétbarna kabátot viselő asszony. A „sietek a buszhoz” szófordulatából viszont nem lehetett eldönteni, hogy valóban a megállóba akart-e minél előbb elérni, vagy csak inkognitóban szándékozott maradni azután, hogy feléje nyújtották a Munkáspárt lapját, amit el is vett.
Biztos szavazó, pártválasztó szavazó volt egy fiatal, barna hajú lány, Evelin a piac bejáratánál.
– Biztosan elmegyek szavazni, és biztosan a Fideszre.
– Nem hatották meg például a jobbikos vagy a szocialista ígéretek?
– Nekem amúgy a szocialisták szimpatikusabbak, mégis a kormánypárti jelöltre szavazok, mert nincs pénz. Ő talán többet tud lobbizni értünk a kormánynál.
– Sok olyannal találkozott, aki hasonlóan gondolkodik?
– Az embereknek elegük van a politikából, sokan el sem mennek szavazni, de valakinek mégiscsak vezetnie kell a városunkat.
Javában dúl a plakátok háborúja Salgótarjánban. Főleg a belvárosban, de már a bevezető utakon is egymást követik a Hulitka Istvánt, Simon Tibort és Fekete Zsoltot népszerűsítő táblák, óriásplakátok, falragaszok, hirdetőoszlopok vagy épp a buszmegállókban elhelyezett fényreklámok. Sőt még a helyi Tarján-patak fölé kifeszített molinón is az egyik jelölt és jelszavai köszönnek vissza. Thürmer Gyula pedig egy egész délelőttön át kitartó lelkesedéssel pótolta a számára nyilván kevésbé megfizethető plakátos megjelenést.
A belvárosban a hét végén találtunk olyan villanyoszlopot, amelyen az MSZP, a Jobbik és a Fidesz jelöltjét egyszerre népszerűsítették. Felül volt egy kis tábla Fekete Zsolttal, alatta 90 fokkal elforgatva szintén kis tábláról üzent a választópolgároknak Hulitka István (így őt azok a közlekedők láthatták, akik a szocialista indulót nem, és persze fordítva is), majd kicsit lejjebb néhány hosszúkás, narancssárga ragasz hívta fel a figyelmet Simon Tiborra. Nem túlzás, az emberek alaposan az arcukba kapták a kampányt, ami ottjártunkkor, a meglehetősen szeles és hideg délelőttön keveseket hozott lázba.
– Mit adtak nekünk a fideszesek és az MSZP-sek? – hangzott el a Brian életét idéző kérdés, amelyet egy idős, bevásárlókocsit húzó nő tett fel, akinek jól érzékelhetően elege van a politikából, a pártokból és az egész választásból.
Az egyetlen megoldás Simon Tibor – ezt már egy utánfutóreklám üzente. A fideszes jelöltet ugyanis egy esküvői menetre hasonlító konvojban több tucat autó népszerűsítette sűrű dudálás kíséretében, némelyiken matricák, más járműveken luftballonok voltak.
– Az emberek jó része elég fásultnak tűnik, mivel tudja őket megszólítani? – kérdeztük a megyei kormányhivatal előtt is kampányoló Simon Tibortól.
– Leginkább a város jövőjével, erre kell koncentrálni, mert a városunk nagyon nehéz helyzetben van. Salgótarján az egyetlen megyei jogú város, amelynek nincs elfogadott költségvetése. Sőt Fekete Zsolt alpolgármester törvénysértő módon még be sem terjesztette a büdzsét azért, hogy a választások előtt ne derüljön ki, milyen megszorításokra, leépítésekre készülnének.
– Azzal reklámozza magát, hogy az egyetlen megoldás. Miért?
– Arra kell ilyenkor gondolni, kinek van a legnagyobb érdekérvényesítő képessége. Szükség van egy olyan lobbierőre, amellyel a fejlesztési forrásokból minél többet be lehet csatornázni Salgótarjánba. A jelöltek közül nekem van a legszorosabb kapcsolatrendszerem a kormányzattal.
– Egyesek szerint szimpla zsarolás az a fideszes kampány, hogy a városnak csak akkor van jövője, ha ön lesz a polgármester
– Az, hogy valaki képes párbeszédet folytatni, képes jó értelemben lobbizni, az nem zsarolás.
Egy szürke kabátos, sapkás és fehér cipőt viselő, Sándorként bemutatkozó idős férfi – másokhoz hasonlóan – nem mondta meg, hogy kire voksol vasárnap, de némi támpontot adott azzal a megjegyzésével, hogy nem a Fideszre. Ezzel háromra csökkentette a lehetséges változatok számát. Szerinte itt sok embert megfélemlítettek. – Hogy lehet ilyet mondani, mint az a bajuszos? – a célzás nyilván Kövér László minapi kijelentéseire vonatkozott (lásd keretes írásunkat – a szerk.). Azt mondta, hogy két fia és három unokája van, és már csak az egyik fia él Salgótarjánban, de most annak sincs munkája.
„Lapajtői kenyér”, „Györgyike lángossütője”, „Lángos ízvarázs” – sorakoztak a boltok a pártok standjai közelében. Magasan a legnépszerűbb azonban a két lángosos volt. A legjobban a sajtos-tejfölös fogyott.
Akárcsak Simon Tibor, Fekete Zsolt is született salgótarjániként áll rajthoz, utóbbi azonban a város jelenlegi alpolgármestere. Fekete azt hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek, hogy baloldali polgármester a baloldali többségű önkormányzattal, a térség országgyűlési képviselőjével és a kormánnyal együttműködve érhet el eredményt. Fejlesztési tervei között szerepel a jelenleg is üresen álló szállodák és iskolák kihasználása. Az egyik volt iskola épületét például felújítaná és szakközépiskolává alakítaná. – Nem csődhelyzet van, de az ellátások megfelelő szinten tartásához összefogásra van szükség, és mérsékelt politizálásra, hogy együttműködéssel a várost fejlődési pályára lehessen állítani – fogalmazott Fekete Zsolt.
– Az emberek vevők a Jobbik programjára, de sokan félnek a párt nyilvános felvállalásától – erről már a Jobbik jelöltje, Hulitka István beszélt lapunknak. Szerinte még a képviselők között is vannak, akik nem merik kifejteni a véleményüket, pedig tudják, hogy változásra lenne szükség, és ebben – szerinte – együtt tudnának dolgozni a Jobbikkal.
– A kormánnyal együtt kell hogy működjek, de nem ez az elsődleges – mondta. – Elsőként azt kell megmutatnunk, hogy mi saját magunk mit tudunk elérni. Az egyik legfontosabb ügy a munkahelyteremtés, de a városi közlekedésen is kellene javítani. Létesülhetne minivágóhíd és hűtőház, illetve egy olyan acélszerkezet-gyártó üzem, amellyel Salgótarján beruházásait lehetne megvalósítani. Hulitka István azt mondta, hogy már a 20 százalék körüli eredménynek is örülne, de igazán elégedett a polgármesteri poszttal lenne.
– Választás? Itt? Mikor? – kérdezett vissza egy a Jobbik standjánál időző hölgy.
– Jövő vasárnap. Nem szóltak még önnek?
– Nem tudom, aranyoskám, nem idevalósi vagyok, csak átutazóban, mert a keresztfiamat műtik. De azt leírhatja, hogy a bevándorlók nekünk nem kellenek. A politika nem nagyon érdekel.
– Akkor miért töltötte ki a Jobbik többpontos kérdőívét, amellyel az adatait is megadhatta a pártnak?
– Ez a Jobbik standja volt? Nem tudtam
Azzal azért a nagy többség tisztában volt, hogy a fideszes és a szocialista jelölt között dől el a vasárnapi küzdelem. Valahol tudja ezt nyilván a munkáspárti Thürmer Gyula is, aki azt a körülbelül 60 százaléknyi szavazót szeretné megszólítani, aki a korábbi választásokon nem vett részt.
– Jó lenne, ha munkáspárti polgármestere lenne a városnak – mondta mosolyogva, arra hivatkozva, hogy az ő győzelmük jelentené az igazi fordulatot. Munkahelyteremtést ígér, ennek keretében sertéshizlaldát és vágóhidat hozna létre. – Ha megválasztanak, elmegyek a miniszterelnök úrhoz, és nagy valószínűséggel meg tudjuk őt győzni, hogy nem szabad magára hagyni Salgótarjánt – avat be terveibe.
Megkopott, részben hiányos felirat jelezte olyan egy-másfél kilométerrel arrébb, az egykori Salgótarjáni Acélárugyár előtt, hogy egykor szebb napokat látott ez a környék. Régen sok ezer munkás vonult a szűk utcákon műszakváltáskor. Mára mindenfelé az egykori ipari termelés nyomai, rossz állapotú házak, láthatóan szegénységben élő emberek jelzik, hogy bárki nyeri is a választást, jelentős problémákkal kell megküzdenie.
– Nem győzködöm az embereket – győzködött viszont minket a fideszes Simon Tibor, amikor arról érdeklődtünk, hogy mivel veszi rá a választókat arra, hogy őt, illetve a jobboldalt támogassák. A kérdésnek aktualitást adott, hogy épp az utca lakóit vendégelték meg egy tányér gulyásra. Voltak, akik ételhordóval érkeztek – megkapták a magukét.
A fideszes gulyást kanalazók – mint megtudjuk – jobb híján a környék erdeiben végeznek közmunkát. És hogy kire szavaznának?
– Hát arra a Feketére, tudja, a fideszesre – mondja egy középkorú, bajszos férfi.
– De Fekete Zsolt a szocialista jelölt
– Hát arra, na.
– Ezek szerint az MSZP-s jelölt győzelmét szeretnék?
– Azét, akinek ott van kint a képe, arra szavazok – mutatott a Simon Tibort ábrázoló plakátra, de a jelek szerint még minimális szinten sem volt tisztában az indulók kilétével. Így a pártokat és jelöltjeiket legfeljebb a két slágertéma, a délelőtti piac és a délutáni gulyás hozhatta össze a kampányban.
