A balatoni régió idegenforgalma mindent egybevéve még mindig erősen kitett a szezonalitásnak, igaz, a településeket nem azonos mértékben érinti az idényhatás. Kiegyenlítettebb a vendégforgalom ott, ahol a szálláshely-szolgáltatás természeti gyógytényezőkre (gyógyvíz, gyógybarlang), illetve egészségügyi és/vagy wellness-szolgáltatásokra építhető. Tavaly a legnagyobb vendégforgalmú balatoni települések közül Zalakaros, Hévíz, Tapolca és Alsópáhok turizmusán érződött a legkevésbé az idényszerűség. A főszezonon kívüli hónapokat elsősorban az Oroszországból és Ausztriából idelátogatók használták ki, az év egészében igénybe vehető gyógy- és wellness-szolgáltatások gazdag kínálatával.
Mindezek ellenére a Hévíz kereskedelmi szálláshelyein eltöltött éjszakák száma egy év alatt 64 ezerrel csökkent. A kieső turisztikai forgalom döntő részben a három legnagyobb küldőterülethez kötődött: az orosz vendégek által eltöltött éjszakák száma 84, a német vendégeké 18, az osztrák látogatóké 4 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól.
2015-ben a balatoni kereskedelmi szálláshelyek 53,8 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ami a 15 százaléka az összes magyarországi szálláshely együttes bevételének. Ez az arány valamivel elmarad a vendégéjszakák alapján számítottól. A Balatonhoz érkező vendégeknek – valamennyi szállástípust figyelembe véve – egy-egy szobáért átlagosan csaknem 16 ezer forintot kellett fizetniük tavaly, ami Budapestet vagy a Közép-Duna-vidéket jellemző átlagár után a második legmagasabb volt a magyarországi turisztikai régiók között.
