Az előző esztendőben a kül- és belföldi vendégek száma egyaránt nőtt a Balaton menti településeken: nemcsak a főidényben, de az elő- és az utószezonban is többen foglaltak szállást a tó partján, mint egy évvel korábban – mutatott rá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb tanulmánya. A vendégéjszakák számát vizsgálva megállapítható ugyanakkor, hogy míg a belföldi vendégek által eltöltöttek száma emelkedett, a külföldieké csökkent. Mindent összevetve a kereskedelmi szálláshelyek 64 ezerrel több vendéget és 40 ezerrel több vendégéjszakát regisztrálhattak, mint 2014 során. A belföldi vendégek átlagosan 2,8, míg a külföldiek 4,7 éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A határon túli vendégek közül legtovább az orosz, a dán, az izraeli, a holland és a német látogatók maradtak.
Az előző év júliusának végén a tóparti településeken több mint félezer kereskedelmi szálláshely működött, amelyek együttvéve 120 ezer férőhelyet kínáltak. A régió vendégforgalmának döntő része a szállodákban jelent meg. A hotelek közül nyolc hévízi és három zalakarosi rendelkezett gyógyszállodai minősítéssel, e szálláshelyek a vendégéjszakák hatodát adták. Bár a szállodákban a kül- és belföldi vendéglétszám egyaránt növekedett, a vendégéjszakák száma jelentősen csökkent, a külföldiek több mint 90 ezerrel kevesebb éjszakát töltöttek el ezekben. A közösségi szálláshelyek még rosszabb évet zártak: külföldi vendégkörük a felére fogyatkozott, és a hazai vendégkörükből is veszítettek. Ezzel szemben a panziókban, az üdülőházakban és a kempingekben a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt nőtt 2014-hez képest. A kempingek látogatottsága kiugró mértékben bővült, ami elsősorban Balatonakali, Balatonfüred, Balatonszemes, Cserszegtomaj és Gyenesdiás kedvező forgalmának volt köszönhető.
A régió mindhárom megyéjében (Veszprém, Somogy, Zala) bővült a vendégkör, de nem egyformán: a külföldi vendégek száma legerőteljesebben a veszprémi partszakaszon, a belföldieké a zalai részen gyarapodott. A zalai szálláshelyeken a német, osztrák, cseh, lengyel és szlovák vendégek is több éjszakát töltöttek el, mint egy évvel korábban, az orosz látogatók vendégéjszakáinak száma viszont a harmadával csökkent. A Somogy megyei szálláshelyek 2014-hez képest tízezerrel kevesebb külföldi vendégéjszakát regisztráltak a kisebb német, lengyel, belga és cseh vendégforgalom miatt. A legnépszerűbb nyaralóhelyek közé Siófok, Hévíz, Balatonfüred, Zalakaros és Zamárdi tartozik.
A balatoni régió idegenforgalma mindent egybevéve még mindig erősen kitett a szezonalitásnak, igaz, a településeket nem azonos mértékben érinti az idényhatás. Kiegyenlítettebb a vendégforgalom ott, ahol a szálláshely-szolgáltatás természeti gyógytényezőkre (gyógyvíz, gyógybarlang), illetve egészségügyi és/vagy wellness-szolgáltatásokra építhető. Tavaly a legnagyobb vendégforgalmú balatoni települések közül Zalakaros, Hévíz, Tapolca és Alsópáhok turizmusán érződött a legkevésbé az idényszerűség. A főszezonon kívüli hónapokat elsősorban az Oroszországból és Ausztriából idelátogatók használták ki, az év egészében igénybe vehető gyógy- és wellness-szolgáltatások gazdag kínálatával.
Mindezek ellenére a Hévíz kereskedelmi szálláshelyein eltöltött éjszakák száma egy év alatt 64 ezerrel csökkent. A kieső turisztikai forgalom döntő részben a három legnagyobb küldőterülethez kötődött: az orosz vendégek által eltöltött éjszakák száma 84, a német vendégeké 18, az osztrák látogatóké 4 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól.
2015-ben a balatoni kereskedelmi szálláshelyek 53,8 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ami a 15 százaléka az összes magyarországi szálláshely együttes bevételének. Ez az arány valamivel elmarad a vendégéjszakák alapján számítottól. A Balatonhoz érkező vendégeknek – valamennyi szállástípust figyelembe véve – egy-egy szobáért átlagosan csaknem 16 ezer forintot kellett fizetniük tavaly, ami Budapestet vagy a Közép-Duna-vidéket jellemző átlagár után a második legmagasabb volt a magyarországi turisztikai régiók között.
A kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetőinek egy-egy kiadható szoba működése naponként átlagosan mintegy 7100 forint bruttó szállásdíjbevételt hozott, 700 forinttal többet, mint 2014-ben.
Érzékenyen érintheti ugyanakkor a balatoni szálláshelyeket a Széchenyi Pihenőkártya körüli bonyodalom, hiszen a kártyával közel 4,6 milliárd forintot fizettek ki a vendégek, ami a belföldi szállásdíjak közel negyedét jelentette.
