A Fővárosi Törvényszék 2015 szeptemberében döntött úgy, hogy egyesíti az alvilágban Cinóberként ismert Domák Ferenc 1996-os meggyilkolásának ügyét a Fenyő János médiavállalkozó 1998-as megölése és az Aranykéz utcai 1998. július 2-i robbantás miatt indult, már korábban egyesített ügyekkel. Mindhárom bűnügyben ugyanis a szlovák állampolgárságú, de felvidéki magyar szülőktől származó Jozef Rohácot vádolják az elkövetéssel.
A tegnapi tárgyalási napon – mások mellett – Sándor István, egykor az olajmaffiába beépült fedett nyomozó, akit Papaként ismertek az olajozók, tett vallomást. Sándorral tavaly egyszer már próbálkozott a bíróság, ám akkor hiába is akartak bármilyen kérdést feltenni neki, mindenre csak annyit mondott: a bíróság indítványozza a titokgazdánál az államtitok alóli felmentését.
A bíróság megkereste hivatalból a titokgazdát, hiszen az úgynevezett olajszőkítés ügyeit 2000-ben 80 évre titkosította a Belügyminisztérium, így a tárca volt jogosult felmenteni Sándor Istvánt a titoktartási kötelezettsége alól. Tegnap kiderült, hogy a felmentés csak részleges: a bíróság mindössze két, gondosan megfogalmazott kérdést tehetett fel a tanúnak.
Cserni János tanácsvezető bíró feltette a titokgazda által engedélyezett első kérdést: Portik Tamás, az „olajozó” Energol egyik vezetője személyesen ismerte-e az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamást? Az áldozatot az egész olajos csapat ismerte, válaszolta Sándor István, aki szerint a Conti Car köré szerveződött, olajjal is foglalkozó társasággal volt gondja Borosnak, nem az energolosokkal, tehát Portikékkal. A volt fedett nyomozó szerint Boros amikor úgy érezte, hogy veszélyben az élete, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság szervezett bűnözés elleni szervéhez fordult. Sándor István tartotta vele a nyílt kapcsolatot, aki úgy tanúskodott, hogy a Conti Car-osoktól Boros százhatvanmillió forintját akarta visszaszerezni. Nem Portik Tamás volt az ő problémája – foglalta össze mondanivalóját Sándor.
A tanúvallomás annak fényében érdekes, hogy a Fővárosi Főügyészség vádirata szerint Jozef Rohácot Portik Tamás azért bízta meg Boros Tamás megölésével, mert a sértett korábban terhelő vallomást tett rá és társaira több bűncselekménnyel kapcsolatban. Jozef Rohác a megbízást elfogadta, majd Jozef Hamalát is bevonta. (Hamala holttestét időközben megtalálták Csehországban.) Rohác beszerezte a robbanóanyagot, távirányításos robbantószerkezetet készített, valamint feltérképezte Boros mozgását, a rendszeres útvonalait. Rohác utasításai szerint Hamala a 4500-5000 grammnyi TNT-nek megfelelő robbanóanyagot, Danubitot egy Polski Fiatba rejtette, az autót leparkolta az Aranykéz utca 1–3. szám előtt. Boros 1998. július 2-án, nem sokkal dél előtt érkezett a helyszínre, ahol a vád szerint Rohác már lesben várta, és amikor a sértett elsétált a Polski Fiat közelében, működésbe hozta a robbanószerkezetet.
Tény, hogy Boros halála előtt nem sokkal Pest megyei ügyészek előtt videovallomást tett, amelyben az olajmaffia tagjairól, főleg Radnai Lászlóról, a Conti Car vezetőjéről beszélt, de megemlítette az Energolt is. Megölésével a koronatanút tették el láb alól.
– Portik Tamás ismerte Jozef Rohácot? – tette fel a második engedélyezett kérdést a bíró. A volt nyomozó erre elmondta: az ismeretei szerint ismerték egymást.
– Amikor Nagykőrösön az Energol átvette a volt konzervgyár területét, Rohácot és csapatát bízták meg a telep őrzés-védelmével – mondta Sándor István. – A társaság a 90-es években a szlovák alvilággal végeztette el a munkákat. Hozzátette, Portikkal és Roháccsal személyesen soha nem találkozott eddig.
Fülöp Tamás, Rohác védője általánosságban megkérdezte a volt rendőrtől, hogy mit takart a napi kapcsolattartás Borossal. – Az operatív koordinációt intéztem a rendőrség és Boros között – felelte, de a titoktartási kötelezettségére hivatkozva arról már nem beszélhetett, hogy ez pontosan mi is volt.
